Mindettől persze nem rendült meg az orosz gázexport monopoljogával rendelkező Gazprom helyzete. Hiába olcsóbb például a versenypiacon a norvég gáz, amikor a lakosságnak is beszerző nagykereskedők főként hosszú távú, s jórészt a Gazprommal kötött megállapodásokon keresztül szerzik be a gázt. E megállapodásokban olyan átvételi kötelezettséget vállaltak, amelyek a szerződések lejártáig bebetonozzák a Gazprom eladói pozícióit. Nagy figyelmet keltett az elmúlt napokban, hogy egy ilyen szerződés be nem tartása újból felszította az orosz-ukrán gázvitát. Az orosz eladó hétmilliárd dollárt követel ukrán vevőjén amiatt, mert utóbbi az eredetileg vállaltnál kevesebb gázt vett tőle át. Felmerülhet, hogy a viszály elmérgesedése újból az Ukrajnán keresztüli gázszállítás elakadásához vezethet, amire eddig kétszer volt példa. „Ehhez már késő van, mindjárt február, mellesleg egyik félnek sem érdeke egy újabb szállítási zavar. A behozatal esetleges elakadására a magyarországi gázrendszer egyébként is fel van készülve” – válaszolt a Világgazdaságnak Zsuga János, az FGSZ Földgázszállító Zrt. vezérigazgatója, akit az érintettek még informálisan sem értesítették arról, hogy a mostani árvita miatt zavar támadhatna a gázszállításban.
A Gazpromnak egyelőre amiatt sem kell aggódnia, hogy egyes európai országok fordítanának a sok éve csökkenő gáztermelési trendjükön a nem hagyományos szerkezetben lévő gáz felhozatalával. Magyarországon már például több éve bejelentették az import kiváltását is lehetővé tévő elképzeléseket, de e tervek azóta alaposan megszelídültek. Most épp jelenleg Lengyelországon folyik ígéretesebb kutatás, bő egy éve Ukrajna is sorra köti jórészt amerikai cégekkel az együttműködési megállapodásokat, és a napokban Victor Ponta román miniszterelnök is jelezte, hogy támogatja országa ez irányú kutatásait. E fáradozások eredményei azonban csak évek múltán érhetnek be, ha beérnek. Egyelőre attól sem kell a Gazpromnak tartania, hogy térségünk számottevő tételben, orosztól eltérő gázforráshoz férhetne hozzá. Ha mégis előrelépés történik e téren, az csak részben remélhető az újabb lendületet kapott Nabucco gázvezeték projekttől, nagyobb részben inkább annak, hogy egyre épülnek a térségünk gázvezeték hálózatait összekötő interkonnektorok.
A Gazprom több fronton is felvette a kesztyűt. Például rátenné a kezét a Nabucco által megcélzott gázforrásokra, új, európai gázvezetékeivel a vele együttműködő országoknak kedvezne (illetve már kedvez), ráerősít a gázcseppfolyósító beruházásokra. Árképlete mellett azonban – még – kiáll.
Még a német piacon is
Norvégia 2012-ben 16 százalékkal 107,6 milliárd köbméterre növelte európai gázexportját az Eurostat szerint, alig maradva el Oroszországtól. Utóbbi 8 százalékos (európai és törökországi) csökkenéssel 10 éves negatív rekordot produkált. Norvégia Ráadásul Oroszország fő gázpiacán, Németországban is előretört. Az évi 80 milliárd köbméteres gázigényű Németországba a Gazprom 2011-ben 30 milliárd köbmétert adott el, Norvégia pedig 28 milliárdot, majd tavaly a norvég állami Statoil 10 éves szállítási szerződést írt alá a német Wintershallal.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.