Vámos: Ha valaki vesz egy kiflit, a cigaretta forgalmazását támogatja

Ha valaki vesz egy kiflit az élelmiszerboltban, a kifli árából néhány fillérrel a dohánytermékek forgalmazását támogatja. Pontosabban: mivel a dohányáruk veszteséget okoznak a kereskedőknek, a veszteséget más termékek – egyébként nem túl magas – árréséből fedezik – mondta a Világgazdaságnak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára.

A dohánytermékek árrése jelenleg nagyon nyomott: az OKSZ szerint 4-5 százalék, ami mellett a dohányeladás a kereskedők számára nem lehet nyereséges. Így kérdéses a július elsejétől felállítandó, 6-7 ezer árusítóhely jövedelmezősége. Az új rendszer szerint egy tízezer lakosú városban öt trafik lehet, hiszen kétezer lakosonként lehet egy-egy dohányboltot nyitni, az eddigi helyeken pedig megszűnik az árusítás. Nyilvánvalóan mind az öt nem lehet a központban, ám csak a belső területeken lévő bolt lesz nyereséges, mert nagy forgalom a kis árrés mellett is biztosíthatja a rezsi kitermelését.

A kereskedelmi szövetség kalkulációja szerint az új rendszerben egy-egy bolt havonta átlagosan közel 350 ezer forint árrésre tehet majd szert, amiből fedeznie kellene az üzemeltetési, bér-, és egyéb költségeit. Ez pedig egy minimálbéren foglalkoztatott alkalmazottat, valamint egy kis, 10-20 négyzetméteres eladóteret feltételezve sem jelent elégséges jövedelmet a települések kevésbé frekventált, kisforgalmú területein.

A dohány-kiskereskedelem csak hozzávetőleg 10 százalékos árrés esetén lenne önfenntartó – véli Vámos György hozzátéve: az OKSZ általában nincs a kereskedelem állami szabályozása mellett, ebben az esetben viszont azt szeretné, ha az állam lehetővé tenné a dohánykereskedőknek a biztos jövedelem feltételeit. A dohánykereskedelem sajátosságai miatt lenne erre szükség, hiszen például a fogyasztói ár háromnegyedét teszik ki a különféle adók.

A 10 százalékos árrést úgy lehetne elérni, ha az állam hatáskörébe kerülne a fogyasztói ár és az árrés meghatározása. Vagy úgy, hogy az állam a gyártónál hagyja az ármegállapítás jogát, de megszabja a kiskereskedelmi árrést. Persze másként is lehetne segíteni a kiskereskedőkön. A mai közel 60 ezer árusítóhely száma tizedére csökken, emiatt a szállítási és a nagykereskedelmi költségek sokkal kisebbek lesznek és az árusítóhelyi reklám tilalma is mérsékli a gyártók forgalmazási költségeit. Ezeket – az OKSZ álláspontja szerint – át lehetne csoportosítani a kiskereskedők javára. (Somogy megyei helyzetkép a 4. oldalon)