Unortodox informatikai tenderek
A Fővárosi Törvényszék szeptemberben jogerősen hatályon kívül helyezte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak (NMHH) a frekvenciaárverésen hozott korábbi határozatait. A benyújtott felülvizsgálati kérelem miatt a Kúria hozta meg a végső döntést.
A Kúria által most helybenhagyott, a Fővárosi Törvényszék által hozott döntés szerint a negyedik mobilszolgáltató jogszerűtlenül nyerte el a jogot a hálózat kiépítésére, valamint a három korábbi piaci szereplő is jogszerűtlenül szerzett akkor újabb frekvenciablokkokat. Annak eldöntése, hogy az NMHH az eredeti állapotot állítja helyre vagy új tendert hirdet, meghaladta a bíróság hatáskörét, így erről nem szólt az ítélet.
A mostani tárgyalás pikantériája, hogy miután a jogerős ítélet a médiahatóság tavalyi frekvenciatenderének nem csak az MPVI-re vonatkozó részeit semmisítette meg, hanem azokat is, amelyek alapján a három már piacon lévő cég 34 milliárd forintért 5,8 megahertznyi frekvenciához jutott, a döntés kihirdetését követően az MPVI mellett a Telenor és a Vodafone is rendkívüli jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Kúriához.
Szakértők már a döntés előtt is úgy gondolták, a legnagyobb valószínűsége annak van, hogy a Kúria helyben hagyja a Fővárosi Törvényszék döntését, s így az NMHH kénytelen lehet visszavásárolni a blokkokat, amelyek értékesítésére idővel újabb tendert írhatnak ki. Bár ez első ránézésre egyszerűnek tűnik, a tranzakciót némileg bonyolíthatja, hogy a Vodafone már teljes egészében használatba vette az elnyert frekvenciát, és nem véletlenül támadta meg a döntést a Telenor sem.
Ráadásul könnyen elképzelhető, hogy egy új tenderen a már piacon lévő szereplők, a megvásárolni kívánt blokkért – egymás stratégiáját ismerve – már kevesebbet fizetnének, mint első körben, s így a legutóbbi 34 milliárdnál kisebb összeg folyna be a költségvetésbe (arról nem is beszélve, hogy a vételárat az NMHH-nak kamatostul kell visszafizetnie).
Persze a bevételkiesés ellen a kormányzat tehetne azzal, hogy az új pályázaton már nem indít állami szereplőt, azaz nem egyik zsebéből a másikba pakol pénzt. Korántsem biztos azonban, hogy a kabinet lemondott mobilpiaci terveiről. Bár szakértők szerint vannak arra utaló jelek, hogy a Kúria kedvezőtlen állásfoglalása esetén visszavonulót fújnak – ilyen lehet például, hogy az MPVI januárban kinevezett új vezérigazgatójának Kovács Zsoltnak nincs ágazati tapasztalata, illetve az, hogy pletykák szerint a kormányzat a projekt előfinanszírozását felajánló kínaiak közeledését is visszautasította – biztosat azonban egyelőre nem lehet mondani.
A frekvencia körüli hajcihővel kapcsolatban az egyetlen jó hír, hogy a kormányt nem szorítja az idő. A szintén jó ideje húzódó útdíj, illetve az egységes segélyhívó rendszer kialakítására kiírt tenderről ugyanakkor ez már nem mondható el. Előbbi esetében például – az eredetileg tervezett július 1-jei időponthoz képest – még úgy is biztosra vehető a késés, hogy a tendergyőztes január közepi visszalépése után a kabinet az unortodoxia eszköztárához nyúlt. A legutóbbi elképzelés szerint ugyanis a rendszer kiépítéséhez szükséges eszközöket és szolgáltatásokat „minősített beszerzési eljárás" keretében venné meg az állam, márpedig ez az eljárás kizárólag a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzésekre használható.
A sietség nem meglepő, hiszen a költségvetésben 75 milliárd forintos bevételt kalkuláltak be ebből a forrásból, aminek a kiesése komoly lyukat ütne a büdzsén. Más kérdés, hogy a mobilpiaci tervek feladásával nagyjából ugyanennyit spórolhatna az idén az állam (becslések szerint a negyedik mobilszolgáltató rajtja a működés első évében 100 milliárd forintot emészthet fel), az egyetlen gond, hogy ez a tétel nem szerepel a költségvetésben.
Mint ahogy az egységes segélyhívó rendszer kiépítésére szánt milliárdok nagy része sem, hiszen ez a beruházás jórészt uniós forrásból valósul majd meg, már ha nem csúszunk ki az EU által meghatározott határidőből. Ebből a szempontból pozitív fejlemény, hogy múlt héten a rendszer kiépítésére kiírt tender második helyezettje, az Enterprise Group visszalépett a Közbeszerzési Döntőbizottságnál (KDB) kezdeményezett jogorvoslati eljárástól. Vállalat épp azzal indokolta döntését, hogy értesülései szerint a KDB újabb tender kiírását fontolgatta, ami miatt azonban az 5,2 milliárd forintos uniós támogatás lehívására már nem lett volna idő.
Kérdés persze, hogy az Enterprise Group visszavonulója elegendő lesz-e a projekt sikeres zárásához. A tendert ugyanis, amitől a társaság visszalépett a Huawei technológiáját szállító M&S Informatikai Zrt. 648 millió forintos nettó ajánlati árral nyerte meg, azaz a beruházásnak még akad néhány eleme. Ezek közül a legkritikusabb az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) mentésirányítási rendszere lehet, amelyre külön közbeszerzést írtak ki, januárban immár harmadszor. Legutóbb a projekt 59 millió forinton bukott el, ennyivel adott ugyanis magasabb ajánlatot a nyertes Invitel a kiírásban eredetileg megjelölt 2,27 milliárdos becsült keretösszegnél.
A Vodafone szelete lenne az államé?
Az állam a Vodafone magyarországi üzletének megvételén dolgozik – írta tegnap az origo.hu. A portál szerint az ötlet már jó ideje napirenden van, de most, hogy az állami mobilcég elbukni látszik, megnőtt az esélye, hogy nyélbe ütik az üzletet. A lap szerint a Vodafone értékének meghatározását a négy nagy nemzetközi tanácsadó cég egyike végzi. Néhány hete egyébként Magyarországon járt Vittorio Colao, a Vodafone Csoport vezérigazgatója, és Orbán Viktor miniszterelnökkel is tárgyalt – igaz, erről semmi konkrétum nem szivárgott ki.A Vodafone Magyarország légből kapott híresztelésnek minősítette az értesüléseket, és nem kommentálta. A Miniszterelnökség azt közölte, hogy a Vodafone megvétele „a miniszterelnöknek soha semmilyen tárgyalásán nem merült fel”.
A Vodafone Magyarország légből kapott híresztelésnek minősítette az értesüléseket, és nem kommentálta. A Miniszterelnökség azt közölte, hogy a Vodafone megvétele „a miniszterelnöknek soha semmilyen tárgyalásán nem merült fel”. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.