Felmérés: A cégek nem akarnak új dolgozókat felvenni

Az elmúlt 12 hónap viszonylatában a vállalatok több mint 40%-a növekvő árbevételről számolt be, ugyanakkor ennek üzemi eredményre gyakorolt hatása még korlátozott volt: majdnem minden második cég az alaptevékenységéből származó eredményének zsugorodását volt kénytelen elszenvedni. A következő egy évben viszont a kettő közötti pozitív kapcsolat szorosabbá válhat, ami arra utal, hogy a korábbiakhoz képest inkább az értékesítés, mintsem a költségek (ráfordítások) alakulása befolyásolja majd az üzleti tevékenységből fakadó eredményt.

Az árbevétel következő egy éves alakulását elsősorban a belföldi értékesítés változása fogja meg határozni. Ebből a szempontból kedvező, hogy az MFB-INDIKÁTOR felmérés eddigi történetében első alkalommal 2013 tavaszán haladta meg a hazai értékesítés növekedését váró vállalatok aránya azokét, amelyek visszaeséssel számolnak, ami a belső kereslet mélypontról való elmozdulását jelezheti a kínálati oldalról megközelítve.

A hazai eladások kedvező alakulását a megrendelésekkel kapcsolatos várakozások is alátámasztják. A készletek feltöltésére ugyanakkor nem készülnek a cégek, ami egyrészt jelzi, hogy a vállalatok egyelőre óvatosak, nem bíznak még a hosszan tartó és jelentős fellendülésben, másrészt utalhat arra is, hogy nincs meg a raktározáshoz szükséges finanszírozási erejük.

Megállt a három felmérés óta tapasztalható csökkenő trend, s 2011. őszi szintre emelkedtek vissza a következő 12 hónapos exportaktivitással kapcsolatos várakozások. Az eurózóna elhúzódó recessziója miatt azonban a magyarországi vállalatok külföldi értékesítésének egyelőre nem a külkereskedelem volumenét tekintve meghatározó hagyományos exportrelációk (Nyugat-Európa), hanem az EU-n kívüli piacok adhatnak lendületet. A cégek árbevételének alakulása szempontjából fontos tényező az exportorientáció mértéke: a termékeikkel, szolgáltatásaikkal a nemzetközi versenyben is helytálló vállalatok lehetnek a kilábalás első hullámának nyertesei.

Az üzemi eredmények emelkedése az elmúlt 12 hónapban a finanszírozási helyzet stabilizálásához, illetve javulásához járult hozzá. Elsősorban azok a cégek voltak képesek javítani pénzügyi pozíciójukat, amelyek a rövid távú kötelezettségeiket csökkentették.

A következő egy évben a növekvő nyereség lendületet adhat a fejlesztési aktivitásnak, miközben a forrásbevonási tervekkel nem mutat kapcsolatot. Emellett a cégek hosszú távú kötelezettségeinek várható alakulása sem mutat szoros összefüggést a beruházási tervekkel. Ez alátámasztja a belső források vállalati beruházások finanszírozásában játszott szerepének felértékelődését, emellett viszont a kockázatokra is felhívja a figyelmet. Egyrészt a vállalati eszköz- és forrás-oldali döntések közötti különbség magyarázata lehet, hogy a rekord magas beruházási szándék egyelőre még kiforratlan terveket takar, illetve hogy a fejlesztési költségek fedezésében az adósságfinanszírozással szemben a nem piaci, vissza nem térítendő (pl. EU-s pályázati) forrásokat helyezik előtérbe a vállalatok. Másrészt rávilágít arra, hogy a belföldi piacok élénkülésének elmaradása a cégek vártnál kedvezőtlenebb teljesítményén keresztül alááshatja a beruházási elképzelések realizálódását.

A kedvezőtlen időjárási feltételek miatt az agráriumban növelték legnagyobb arányban az értékesítési áraikat a vállalatok az előző 12 hónapban. A cégek következő egy évre vonatkozó tervei a kínálati oldali inflációs nyomás további mérséklődését vetítik előre. Az alacsony belső kereslet pedig gátat szab a külső sokkok (árfolyam) fogyasztókra történő áthárításának.

Nem várható javulás a munkaerőpiaci helyzetben a vállalati válaszok alapján a következő egy évben: a cégek döntő többsége kivár, egyelőre nem vesz fel új alkalmazottakat, igaz elbocsátásokat sem tervez. A javuló várakozások egyelőre még nem jelentik azt, hogy a vállalkozói szféra bízik a tartós fellendülésben, így a készletezéshez és a forrásbevonáshoz hasonlóan, a humánerőforrás-fejlesztés területén is kivárnak a hosszabb távú kötelezettségek vállalásával.