A sármelléki repülőtér is segített a balatoni turizmusnak

Bár a hosszú hétvége alatt ismét közel telt ház volt a balatoni szálláshelyeken, az év első felében korántsem szárnyalt ennyire a legnépszerűbb hazai üdülőkörzet. A KSH adatai szerint Németországból csaknem ugyanannyi (megközelítőleg 34 ezer) vendég érkezett, mint egy évvel korábban, eltöltött vendégéjszakáik száma (235 ezer) viszont 2,2 százalékkal csökkent. Ennél nagyobb baj, hogy június végéig 5,6 százalékkal kevesebb osztrák vendég szállt meg a tónál, az ukrán vendéglétszám pedig csaknem a felére esett vissza. Jó hír viszont, hogy közel másfélszeresére bővült a forgalom Oroszországból, emellett negyedével több lengyel, valamint holland vendég foglalt szállást az üdülőkörzetben.

A régió vendégéjszakáinak harmadát Hévíz szálláshelyei könyvelhették el. Ez nem is csoda, hiszen április közepétől vasárnaponként két orosz charterjárat is közlekedik Moszkva és Sármellék között, az utazásszervezők júniustól azonban már egy közös járatot üzemeltetnek. Szombatonként pedig az Air Baltic menetrendszerinti gépe érkezik Rigából. „Nem nyereséges még a reptér, de a korábbi hatalmas veszteséget sikerült ledolgozni” – mondta lapunknak Benkő Attila. A reptér igazgatója elmondta: a 130 személyes moszkvai járat közel 100 százalékos telítettséggel érkezik, a német járatok (Düsseldorf, Berlin, Hamburg, Drezda, Frankfurt) pedig 70-80 százalékos kihasználtsággal érkeznek. Tárgyalnak további menetrendszerinti járatok indításáról, de ezekről egyelőre csak annyit kívánt elárulni, hogy németországi és oroszországi úticélokról van szó. Hévíz önkormányzata tavaly vágott bele a repülőtér üzemeltetésébe, és a tapasztalatok alapján kijelenthető, hogy „jó ötlet, jó vállalkozás volt”. A Hévíz-Balaton Airport nemcsak a fürdőváros számára, de Nyugat-Magyarország üdülőhelyeire is egyre több vendéget hoz. Frankfurtból például mindössze 50 perc a repülési idő.

A félévben a balatoni kereskedelmi szálláshelyek 17,4 milliárd forint (a bevétel 13 százalékát kitevő) bruttó bevételt értek el, ami folyó áron tizedével meghaladta az előző évit. A bevételek fele a szállásdíjakból, ötöde a szálláshelyek üzemeltetésében lévő vendéglátóegységek forgalmából származott. A szálláshelyek átlagosan 36 százalékos szobakihasználtsággal működtek, ami 4 százalékponttal magasabb a tavalyinál. A vendégek 6-6 százaléka választotta a kempingeket és a közösségi szállásokat.