„A légiközlekedés általános helyzetét mutatja, hogy mindezt 83,3 ezer gépmozgással, azaz le- és felszállással tudták megoldani a légitársaságok, ami 4,3 százalékos visszaesés. Ez azt is jelenti, hogy a légitársaságok igyekeznek egyre jobb kihasználtsággal üzemeltetni a repülőgépeiket, a Budapestről induló és ide érkező járatok átlagban 76,2 százalékos kihasználtsággal közlekedtek” – közölte a BA.
Tavaly tovább növelték részesedésüket az utasforgalomból a diszkont légitársaságok, amelyek 4,5 millió fős forgalmukkal az utasok 53 százalékát adták. A hagyományos légitársaságok 3,5 millió utassal a forgalom 42 százalékát adták, míg a charter-járatok 4 százalékkal részesedtek a forgalomból.
„Bizakodóan tekintünk az idei évre, a jelenlegi előrejelzéseink szerint akár 3-4 százalékos forgalomnövekedéssel is számolhatunk Budapesten, persze csak ha nem történik semmi váratlan a légiközlekedésben” – hangsúlyozta Jost Lammers, a Budapest Airport vezérigazgatója.
Hozzátette: elkötelezettek a budapesti repülőtér fejlesztése mellett, amit az eddig befektetett 320 millió euró, azaz mintegy százmilliárd forint bizonyít a legjobban. Ha lassan is, de sikerül befoltozni a Malév csődjével a hálózaton keletkezett lyukakat. Az Air Serbia például március végétől naponta közlekedik a magyar és a szerb főváros között. A járatokat a szerb nemzeti légitársaság ATR-72-es típusú gépekkel teljesíti. Belgrádból egy sor balkáni desztináció is elérhetővé válik (Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Macedónia), amelyek a Malév csődje óta hiányoztak a budapesti repülőtér járat kínálatából és amelyekhez jelentős magyar gazdasági és idegenforgalmi érdekek is fűződnek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.