Főleg a német vendégek kegyeiért harcolnak a régió országai

Bár 2013-ban sok tekintetben rekord évet zárt a turizmus Magyarországon, hagyományos riválisainkat így sem sikerült megelőznünk. „Jellemzően a közeli, hasonló történelmi múlttal, kultúrával rendelkező országokat tartják Magyarország legerősebb versenytársainak, de a korábbi évekhez képest egyre gyakrabban említik a balti és a mediterrán tengerparti országokat is, közülük is elsősorban Horvátország, de újdonságként megjelenik Görögország, Törökország és Olaszország is” – olvasható a Magyar Turizmus Zrt. stratégiai tervében.

A cég külképviselői Magyarország versenytársaként leggyakrabban Csehországot és Ausztriát említik. Szinte minden küldőpiacunk esetében versenytársként szerepel a belföld, azaz az adott küldőország a turistákért versengő piacok között, ami igen speciális versenyhelyzetet jelent. A rendelkezésre álló kutatási eredmények és piaci információk alapján Budapest Bécs és Prága mellett elsősorban Varsóval, Barcelonával, Lisszabonnal és Krakkóval versenyez a nemzetközi piacon. Budapest két legfontosabb versenytársa továbbra is Bécs és Prága.

A KSH által hétfőn publikált éves adatok szerint tavaly összesen 8,8 millió vendég 22,8 millió éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégek száma 5,3, az eltöltött éjszakáké 4,6 százalékkal haladta meg a 2012 évit. A legtöbb vendégéjszakát, több mint 2 milliót, a németeknek köszönhetünk.

A baj csak az, hogy ez 100 ezerrel kevesebb, mint 2012-ben és fő riválisaink is főleg a német turistákból élnek. Ausztria megint remek évet zárt: a 36,8 milliós vendégérkezés és a 132,6 millió regisztrált vendégéjszaka rekorderedménynek számít. Az osztrákok legfontosabb küldőpiaca változatlanul Németország, ahonnan 11,7 millió vendég érkezett. A legjelentősebb növekedést pedig – akárcsak nálunk – az orosz beutazó piac produkálta. Tavaly közel félmillió magyar utazott Ausztriába (Stájerország a kedvenc) és 1,6 millió éjszakát maradtak.

Budapest ár-érték aránya rendkívül kedvezőnek bizonyul. Hátránya ugyanakkor – és ezzel a Magyar Turizmus Zrt. is tisztában van, hiszen stratégiai tervük is így fogalmaz –, hogy még mindig kevésbé rendezett és tiszta, mint Bécs vagy Prága, sokszor gondot jelent a nem megfelelő nyelvtudás, infrastruktúrája fejletlenebb, mint Bécsé, hiányzik továbbra is a konferencia-központ és a repülőtér megfelelő összeköttetése a belvárossal. A Duna magasabb szintű turisztikai célú hasznosítása is várat még magára.

Prágának ezzel szemben az egyik legfőbb nevezetessége a Károly-híd, amely a Moldva folyó felett ível át. Rekordszámú, 7,3 millió külföldi turista látogatott tavaly Csehországba. Ez két százalékkal több, mint 2012-ben – közölte a cseh statisztikai hivatal. Kereskedelmi szálláshelyeken a belföldi turistákkal együtt összesen 13,9 milliónyian szálltak meg, 1,6 százalékkal többen, mint 2012-ben. Ugyanakkor a vendégéjszakák száma 0,6 százalékkal csökkent. A hazai és külföldi turisták átlagosan 2,8 éjszakát töltöttek kereskedelmi szálláshelyen, ezen belül a hazaiak 1,6, míg a külföldiek átlagosan 2,9 éjszakát. A legtöbb külföldi turista – 1,4 millió – Németországból érkezett Csehországba, ez 2,8 százalékos visszaesést jelent.

Ugyanakkor a németek 3,2 százalékkal több éjszakát maradtak, mint 2012-ben. A németeket az orosz és a szlovák turisták követték, de éves összevetésben az észak-európai és dél-koreai látogatók száma emelkedett a legnagyobb mértékben. A külföldiek több mint kétharmada Prágában járt, a vidéki célpontok iránt jóval kisebb volt az érdeklődés. A külföldi turisták számának növekedéséhez az év végén nagyban hozzájárult, hogy a jegybank beavatkozása nyomán meggyengült a korona az euróhoz képest.

Horvátországgal pedig kár is versenyeznünk, mert míg nálunk elsősorban Budapest, Balaton és a gyógyturizmus a fő vonzóerő, nekik van tengerük. Tavaly a teljes horvátországi turizmus növekedést mutatott: összesen 13 millió vendéget regisztráltak, ami 5,6 százalékos növekedést jelent, ezen belül a külföldiek 11,5 millióan voltak, 6,3 százalékkal többen mint 2012-ben. A horvátországi vendégéjszakák száma csaknem 73,3 millió volt, ami 4,2 százalékos bővülés, ebből a külföldiek majdnem 66,3 millió éjszakát maradtak, 4,8 százalékkal többet a megelőző évi adatnál.

A horvát turizmus bevételei tavaly megközelítették a 7,2 milliárd eurót, ami alig marad el a 2008-ban elért 7,5 milliárd eurós rekordtól. A Horvát Idegenforgalmi Közösség adatai szerint tavaly összesen 360,2 ezer magyar turista látogatott Horvátországba, ami csaknem 2 millió vendégéjszakát jelentett. Ez a látogatók számában 8,4 százalékos, az ott töltött idő hosszát illetően pedig 8,3 százalékos növekedést mutat.
Romániával viszont a két ország mérete közötti különbség és a román tengerpart ellenére is álljuk a versenyt.

A román statisztikai adatok szerint tavaly 7,9 millió turista 19,3 millió vendégéjszakát töltött el a romániai kereskedelmi szálláshelyeken. Mindenképpen furcsa viszont, hogy a vendégeknek csak 21,7 százaléka volt külföldi, vagyis a belföldi turizmus aránya majdnem 78 százalék volt. Az 1,7 millió külföldi turista közül Romániába is Németországból érkeztek a legtöbben (228 ezren), a negyedik helyen Magyarország áll 99 ezer turistával.

Harc helyett összefogás

Bár a német turistákért nagy a verseny, a távolabbi piacokon inkább az együttműködés jellemzi a V4-ek országait. Nemrég írták alá a turisztikai marketingszervezetek 2014-es közös marketingtervét. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kiválasztott távoli országokban kevesebb számú, de nagyobb költségvetésű akciót bonyolítanak le az együttműködők. A V4 országok célpiacai: az Amerikai Egyesült Államok, Latin-Amerika, India, Japán, valamint az új piacok felé való nyitásként Szingapúr, Kazahsztán, Azerbajdzsán, Ausztrália, Dél-afrikai Köztársaság és az Arab-öböl menti országok. A tagországok egyetlen turisztikai célpontként népszerűsítik a közép-európai régiót ezeken a célpiacokon, de az egyes országok egyediségét is hangsúlyozzák.