Tehetős polgárok találkozóhelye

Havas hegycsúcsok, sötétkék mély tavak, kristálytiszta levegő. Hozzá béke, nyugalom és jólét. Ráadásul már több száz éve! Ahogy az angol fűnek és parlamentarizmusnak sok száz éve volt arra, hogy megerősödjön, meggyökeresedjen, úgy a svájci polgárság is nagy tradícióra tekinthet vissza. Az ország gazdaságához és gazdagságához a helyiek szorgalmán túl azok a protestáns menekültek is hozzájárultak, akik Európa minden részéből özönlöttek Genfbe, a protestáns Rómába, még a XVI. században.

A svájci Riviéra azóta is tehetős polgárok, kékvérűek és művészek találkozóhelye. A XIX. században az orosz arisztokrácia köreiben is népszerű volt. Genfi jelenlétükre egy gyönyörű ortodox templom emlékeztet, amelyet Anna Fjodorovna nagyhercegnő építtetett. Erzsébet királyné, Ferenc József hitvese is szeretett Montreux környékén pihenni, állítólag jót tett neki a lágy, délies klíma.

Ki gondolta volna, hogy a végzet is itt vár rá? Sisi udvarhölgyével 1898. szeptember 10-én a genfi rakparton sétahajóra várakozott. Itt szúrta szíven egy olasz anarchista. A királyné még föllépett a hajóra, azután összeesett. A Beau Rivage szállodában, ahonnan utolsó útjára indult, csupán egy kis vitrin emlékeztet az eseményre: benne egy pár kesztyű, néhány személyes holmi. A rakparton nemrégiben szobrot állítottak a szomorú sorsú asszonynak.

Genf belvárosában, de Veveyben is feltűnően sok a színes bőrű járókelő, a fekete szépségek gyönyörű tarka afrikai népviseletben korzóznak a tóparton. Idegenvezetőm meséli, több mint nyolcvanezren ingáznak naponta Franciaországból, és főként a szállodaiparban dolgoznak. Az óváros egyértelműen franciás hangulatú, párizsias, kovácsoltvas-erkélyes házakkal, a járdákon-tereken kávéházakkal, még a szagok-illatok is franciásak.

Henriette Svájc egyik legszebb városában, Lausanne-ban kalauzolt. Jópofa, közel hetvenéves nő, hajában óriási rózsaszínű masnival. Igazi francia, bár született svájci, tesz a szabályokra. Dühös az erőszakosan dohányzásellenes propagandára. Önfeledten gyújt rá ott is, ahol nem szabad, igaz, francia Svájc ezen a téren is sokkal toleránsabb.

A három meredek dombon fekvő város utcáin loholunk, megnézzük a Notre Dame-ot, Svájc legszebb gótikus székesegyházát, majd keresztül rohanunk az óvároson. Egy hatalmas völgyhídon sétálunk át, Henriette meséli, régebben sokan vetették a mélybe magukat innen. Különösen ünnepek alatt akartak meghalni, ezért a városban tanuló orvostanhallgatók karácsonykor „ügyeletet” tartanak a hídon. Nagy happening, sátrakkal, zenével, némi alkohollal. Végül elbuszozunk a Musée de l’Art Brut (Nyers Művészet Múzeuma) épületébe. E páratlanul érdekes gyűjtemény minden egyes darabját olyan emberek készítették, akik a társadalom peremére szorultak. Pszichotikusok és elmebetegek, rabok és kétkezi munkások.

Lausanne-ból egy Belle-Époque korabeli, XIX. század végén épült sétahajón utazom tovább. A Chillon-i Várnál szállok ki, ami Svájc legizgalmasabb történelmi emléke, jelenlegi külsejét a XIII. században nyerte el. A hegyek felé erőd, a tó felőli oldalon hercegi lakosztály. A vár föld alatti, boltíves kamráit évszázadokig börtönként használták. Hercegi termének famennyezete fekete márványoszlopokon nyugszik, falát kockás mintázat díszíti – kifejezetten modern.

A svájci Riviéra gyöngyszemének nevezett Montreux nem különösebben szép, viszont nagyon-nagyon gazdag. Dzsesszfesztiváljáról és kaszinójáról híres, no meg arról, hogy e városban töltötte utolsó éveit a Queen legendás frontembere, Freddie Mercury. Itt vették föl utolsó lemezét, a Made in Heavent, és itt is halt meg 1991-ben, egy, a tóra néző, gyönyörű lakosztályban. Emlékére a parton szobrot állítottak.

A Montreux-től nyugatra fekvő kis üdülőhely, Vevey ugyancsak hírességek kedvence volt. Itt lakott élete utolsó huszonöt évében Charlie Chaplin, megfordult itt Victor Hugo, Hemingway, Stravinszkij és más ismert művészek. A város azonban nem valamiféle újgazdagok által felkapott luxusüdülőhely, hanem nyugalmat, békét, állandóságot árasztó hely. A La Clef-hez (A Kulcshoz) címzett kis vendéglőben borozgatott Jean Jacques Rousseau is.

Collection de l'Art Brut, Lausanne: nyitva kedd-vasárnap 11-18 óráig. www.artbrut.ch/en/21070/collection-art-brut-

lausanne

Collection de l'Art Brut, Lausanne: nyitva kedd-vasárnap 11-18 óráig. www.artbrut.ch/en/21070/collection-art-brut-

lausanne-->