BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Milliárdok jöhetnek vissza a föld alól a büdzsébe

Az idén Budapesten 80,89 milliárdot szánnak a közlekedés fejlesztésére a főváros 123,4 milliárdos fejlesztési tervén belül. A közlekedés fejlesztésére 21,8 milliárdos saját forrás van Budapest 2014-es költségvetésében, 59 milliárdos fejlesztést hitelből és uniós forrásokból szereznének.

A közlekedést érintő legjelentősebb beruházás a 4-es metró építésének erre az évre eső 73,4 milliárdos költsége. Az uniós támogatású, 1997-ben kezdődő projekt összköltsége 4552,53 milliárd, jövőre 71,6 milliárdot terveznek erre a célra. A központi büdzsé idén 15 milliárddal támogatja a beruházást.

A főváros ezt a beruházást kockázatnak tekinti költségnövekedési és elszámolási szempontból is. A büdzsé készítői abban is reménykednek, hogy a 2014-2015-re tervezett 6,4 milliárdos kiadás bekerül az államilag finanszírozott tételek közé és a második félévi többletműködést is központi büdzséből pénzelik. Uniós támogatásból valósul meg például a Csepeli gerincút (idén 176,5 millió forint, összköltség 10,2 milliárd), vagy a Károly körúton a Budapest Szíve program keretében a reprezentatív kaputérség kiépítése (idén 52,6 millió, összköltség 3,79 milliárd).

A hitelből fedezett fejlesztések a 2-es metróvonallal kapcsolatosak. A felújítás összköltsége 2003-2014 között 43,19 milliárd, az idei költség (az új szerelvények biztosító berendezéssel való felszerelése) 2,39 milliárd. A járművek 2005-től húzódó cseréjének (új Alstom-szerelvények) teljes költsége 23,4 milliárd forint, idén erre 1,5 milliárd esik. Az önkormányzat abban reménykedik, hogy a járműcsere bevonható az unió által támogatott projektek közé, így 12-13 milliárdos forrás is felszabadulhat.

A saját beruházások közül P+R rendszerű parkolók előkészítésére és kivitelezésére (Örs vezér tere, Pillangó park, Akadémia utca) idén 943 millió jut (2012-2015 között 1,74 milliárd). Forgalomirányító jelzőlámpákra 2017-ig 2,16 milliárdot szánnak. A Széll Kálmán tér rendezésére az idén 1,15 milliárdot terveznek (2015-ig 2,9 milliárdot). Ennek keretein belül Budán észak-déli villamoskapcsolatot építenek ki, fejlesztenék a káposztásmegyeri csomópontot, a fogaskerekűt a Városmajortól a Széll Kálmán térig tervezik kivinni a Normafán tervezett beruházásokkal összefüggésben.

A Budapesti Közlekedési Központ Zrt. (BKK) büdzséjén a közlekedés fejlesztésre 7,6 milliárdot terveznek. Ezen belül is áldoznak a Széll Kálmán térrel, Káposztásmegyerrel, fogaskerekűvel (2015-ig 3,9 milliárdot) kapcsolatos beruházásokra. Az 1-3 villamos vonalak fejlesztésére idén 1,7 milliárd (2011-2015 között 2,69 milliárd) jut. Az elektronikus jegyrendszer előkészítésére, kivitelezésére 2016-ig 5,3 milliárdot költenek – főként hitelből. A BKK saját keretein belül fejleszti a jegyautomata és utastájékoztatási rendszert, jegytértékesítés informatikai rendszerét, a dunai hajózást.

A fővárosi közösségi közlekedés működtetésére idén 73,9 milliárdot terveztek.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.