A közlekedést érintő legjelentősebb beruházás a 4-es metró építésének erre az évre eső 73,4 milliárdos költsége. Az uniós támogatású, 1997-ben kezdődő projekt összköltsége 4552,53 milliárd, jövőre 71,6 milliárdot terveznek erre a célra. A központi büdzsé idén 15 milliárddal támogatja a beruházást.
A főváros ezt a beruházást kockázatnak tekinti költségnövekedési és elszámolási szempontból is. A büdzsé készítői abban is reménykednek, hogy a 2014-2015-re tervezett 6,4 milliárdos kiadás bekerül az államilag finanszírozott tételek közé és a második félévi többletműködést is központi büdzséből pénzelik. Uniós támogatásból valósul meg például a Csepeli gerincút (idén 176,5 millió forint, összköltség 10,2 milliárd), vagy a Károly körúton a Budapest Szíve program keretében a reprezentatív kaputérség kiépítése (idén 52,6 millió, összköltség 3,79 milliárd).
A hitelből fedezett fejlesztések a 2-es metróvonallal kapcsolatosak. A felújítás összköltsége 2003-2014 között 43,19 milliárd, az idei költség (az új szerelvények biztosító berendezéssel való felszerelése) 2,39 milliárd. A járművek 2005-től húzódó cseréjének (új Alstom-szerelvények) teljes költsége 23,4 milliárd forint, idén erre 1,5 milliárd esik. Az önkormányzat abban reménykedik, hogy a járműcsere bevonható az unió által támogatott projektek közé, így 12-13 milliárdos forrás is felszabadulhat.
A saját beruházások közül P+R rendszerű parkolók előkészítésére és kivitelezésére (Örs vezér tere, Pillangó park, Akadémia utca) idén 943 millió jut (2012-2015 között 1,74 milliárd). Forgalomirányító jelzőlámpákra 2017-ig 2,16 milliárdot szánnak. A Széll Kálmán tér rendezésére az idén 1,15 milliárdot terveznek (2015-ig 2,9 milliárdot). Ennek keretein belül Budán észak-déli villamoskapcsolatot építenek ki, fejlesztenék a káposztásmegyeri csomópontot, a fogaskerekűt a Városmajortól a Széll Kálmán térig tervezik kivinni a Normafán tervezett beruházásokkal összefüggésben.
A Budapesti Közlekedési Központ Zrt. (BKK) büdzséjén a közlekedés fejlesztésre 7,6 milliárdot terveznek. Ezen belül is áldoznak a Széll Kálmán térrel, Káposztásmegyerrel, fogaskerekűvel (2015-ig 3,9 milliárdot) kapcsolatos beruházásokra. Az 1-3 villamos vonalak fejlesztésére idén 1,7 milliárd (2011-2015 között 2,69 milliárd) jut. Az elektronikus jegyrendszer előkészítésére, kivitelezésére 2016-ig 5,3 milliárdot költenek – főként hitelből. A BKK saját keretein belül fejleszti a jegyautomata és utastájékoztatási rendszert, jegytértékesítés informatikai rendszerét, a dunai hajózást.
A fővárosi közösségi közlekedés működtetésére idén 73,9 milliárdot terveztek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.