Népek olvasztótégelye a Felvidék

Legszebb, középkori eredetű városmagja Pozsonynak, Kassának és a régi bányavárosoknak: Besztercebányának, Körmöcbányának, Selmecbányának, valamint Bártfának van. Utóbbi kettőt a világörökség részévé is nyilvánították. Nagyon szép régi városokat találunk a Szepességben. Lőcse és Késmárk nemcsak a magyar történelemben, de az irodalomban is fontos szerepet játszott.

Bár rég megszűntek a hajdani megyehatárok, Szlovákia népe – szlovákok, magyarok, ruszinok, németek, romák – szívesen emlegeti ma is szűkebb pátriáját a régi neveken. Büszke arra, hogy Liptóban, Túrócban, Gömörben vagy Sárosban született. Néprajzi hovatartozást, sajátos jegyeket és tájszólást jelent ez. Így van ez Sáros megyében is, amely mint megye késő középkori eredetű, korábban Abaúj része volt. Szelíd, lankás a táj, jó a levegő, középkori a hangulat a kisebb falvakban. Ez teszi-e vagy sem, tény: a vidéknek sajátos varázsa van. Ha kanyargós hegyi útjait járjuk, gondoljunk Mikszáthra, aki a „sárosi gavallérok” között talált témát, vagy Krúdyra, aki sárosi és szepesi Szindbádok hintóját ringatta ezen a tájon. De ez volt a székhelye a Rákócziaknak is, akik Sáros vármegye örökös főispánjai is voltak.

Németek és flamandok

Egy kelet-szlovákiai kirándulás első állomása Kassa lehet, az ország második legnagyobb városa, amely számos történelmi és művészeti emlékkel büszkélkedik. Már 1230-ban említik okiratok, melyek szerint a város a királyi tulajdona. Az Árpádházi királyok német bányászokat és flamand kézműveseket telepítettek be, attól fogva számít Kassa soknemzetiségű városnak. Bocskai, Bethlen, Thököly és a Rákóczi család mind a kezében akarta tartani ezt a stratégiailag fontos várost. Végül II. Rákóczi Ferenc székvárosa lett. „Egy hegyszögben fekszik, körülvéve mindenfelől apróbb vagy magasabb hegyektül. Kassának alsó kapujától a felsőig… egy annyira széles utca nyúlik el, hogy azon a templom is elfért, mégpedig nem hosszában, hanem keresztül rajta” – írta Kazinczy, midőn először járt a városban. A középkori városmagot városfalak jelölik, maradványai ma is láthatók. Legfontosabb látnivalója a főtér közepén a gótikus Szent Erzsébet dóm, benne a fejedelem márványkoporsója. A dómot sokan a Felvidék és az egész magyar gótikus építészet legkiemelkedőbb alkotásának tartják.

Tiszteletbeli Athén

Kassától északi irányba a „legsárosibb” folyó, a Tarca mentén halad az út. Eperjest, Sáros vármegye utolsó székhelyét a Tarcamenti Athénnek becézik. Ezt a címet évszázadok alatt érlelt szellemi gazdagságával, számos iskolájával érdemelte ki. Itt tanult Kossuth Lajos, és itt volt joggyakornok Kazinczy Ferenc és báró Eötvös József. Nevét viszont az itt termesztett ízletes eperről kapta, méghozzá II. (Vak) Béla királytól. Már 1347-ben szabad királyi város volt. Történelme oly gazdag, mint Magyarország történelme, és nem szűkölködik tragikus mozzanatokban sem.

A város építészetére a XV–XVII. század nyomja rá bélyegét: kora középkori alapokon gótikus és reneszánsz épületek emelkednek. Központja a főtér, melyet barokk és reneszánsz polgárházak szegélyeznek. Két temploma közül a Szent Miklósban van a Felvidék egyik legszebb barokk oltára. Ugyancsak a főtéren épült 1667-ben az evangélikus líceum, ahol Kossuthon kívül az 1848-as forradalom több vezéralakja is tanult.

Pénznem: euró

Árszínvonal: hasonló a magyarországihoz

Szállás: minőségtől függően nagy különbségek vannak, a kis falvakban turistaszálláson, magánházaknál megszállni a legolcsóbb (és a legérdekesebb)

Pénznem: euró

Árszínvonal: hasonló a magyarországihoz

Szállás: minőségtől függően nagy különbségek vannak, a kis falvakban turistaszálláson, magánházaknál megszállni a legolcsóbb (és a legérdekesebb) Itt éltek, haltak Gróf Andrássy Gyula, a Monarchia külügyminisztere Tőketerebesen élt. A család 1830-ban vette meg az akkor 40 éves kastélyt. Ma mezőgazdasági múzeum működik benne, de a kastély parkjában megtekinthető az Andrássy-mauzóleum. A család másik kastélya Homonnán található.

Eperjestől nem messze található Szinye és Jernye. A két falu évszázadokon át a Merse család birtokában volt. Jernyén – ahol két kastélyuk is volt – született Szinyei Merse Pál, a magyar impresszionista festészet legismertebb alakja.

Egy Sáros megyei kisvárosban, Kisszebenben született 1853-ban Csontváry Kosztka Tivadar. Szülőháza a főtéren van.

Kassán született Márai Sándor, szülőházában kiállítás őrzi emlékét. Ruszinok és templomok Kelet-Szlovákia második legnagyobb lélekszámú kisebbsége a ruszin: 80-100 ezren lehetnek. A többnyire görög katolikus vallású ruszinok nyelve az ukránhoz áll a legközelebb, cirill betűvel írnak. A nyugati és keleti kereszténység keveredésének érdekes példái a Kárpátok alacsonyabb lankáin épült barokk fatemplomok. A többtornyú, hagymakupolás építmények különleges színfoltként maradtak meg Sáros megyében is. Közülük a legszebb és a legkülönlegesebb a hervartói. A kőfallal körülvett épület több szempontból is kivétel. Ez a még gótikus korból (1500 körül) származó fatemplom a legrégibb Szlovákiában.-->