Van is, meg nincs is. Az ilyen hazai gáz – amely a típusa alapján medenceközponti, és nem pala – létezéséről legalább ötven éve tudnak a hazai szakemberek, ahogyan arról is, hogy erősen kérdéses e gáz gazdasági hasznosíthatósága. Szitó János (aki korábban a Mol felsővezetője volt) fiatal éveiben fúrómérnökként maga is részt vett a Makói-árok szénhidrogén-potenciáljának feltárásában, elmagyarázta a Világgazdaságnak, hogy hogyan keletkezett, és milyen a makói gáz, továbbá, hogy mi a vele kapcsolatos kételyek oka.
Eszerint az érintett, késő miocén-kori üledékes medence tízmillió éve erőteljesen süllyedni kezdett, majd feltöltődött magas szervesanyag-tartalmú folyóvízi és tavi hordalékkal: Ebből később, sőt, még ma is képződik a szénhidrogén. Tulajdonképpen tehát az olaj és a gáz képződésnek vagyunk a tanúi, és nem annak, hogy ez a folyamat lezárult volna.
Ezen „érés” befejeződésére még 8-10 millió évet kell várnunk. Valamennyi gáz persze néhány millió éve már áramlik a 995 négyzetkilométeres Makói-árokban a medence süllyedő, közepi részéről a magasabban lévő peremek felé. E gáz az útja során néhány helyen csapdázódott, megrekedt. E csapdák nagy részét azonban az olajipar már megtalálta (például az algyői telepet) és le is termelte, egy részüket pedig még kutatja. Az árokban egyébként a legmélyebbre, 6085 méterre az M-7-es kúttal fúrtak, elérve a Neogén-medence aljzatát, azalatt már csak a kristályos alaphegység van.
A Makói-medence gázkészletéről is készült már számos becslés (600-1500 milliárd köbméter), de Szitó János szerint ezeket a számokat a hozzá nem értő nyilatkozók szajkózzák, megtévesztve a közvéleményt és a politikusokat. „Egy biztos: hogy sem ön, sem én nem fogunk tüzelni ezzel a gázzal! – szögezte le.
Az észak-amerikai palagáz és a dél-Olaszországon keresztül majd valamikortól remélt azeri gáz importjához is túlzás komoly reményeket fűzni. Egyelőre ugyanis mindkét behozatalhoz hiányzik a szükséges infrastruktúra és a részben a jogi környezet is. Még jó néhány évig azt is ireális gondolni, hogy az ország igényeire elegendő gázt be tudunk hozni a jelnlegitől eltérő útvonalon.
A térség gázberuházásai hiányosak, sok interkonnektoron csak egy irányba szállíthatunk, a gázfolyosók nem teljesek, és hiányzanak a sok éve ígérgetett cseppfolyós gázt fogadó terminálok és a hozzájuk szükséges visszagázosító létesítmények is. Ezek miatt a még a meglévő létesítmények sem használhatók ki a szükséges mértékben.
Óvatos hivatalos tervek
Rövid, vagy középtávon az ásványvagyon hasznosítási cselekvési tervünk sem számol a hagyományos gázunkkal. Hosszú távon igen, de még így is csak feltételes módban írja, hogy erre (is) alapozva csökkenthető az ország energiahordozó importja. Az anyag a nyilván tartott, nem hagyományos olajvagyon mennyiségét 419 millió tonnára, a gázvagyonét 3841 milliárd köbméterre teszi. Utóbbi szám egy nagyságrenddel meghaladja az eddig ismert, hazai konvencionális gáz mennyiségét, hozzátéve, hogy e számok kritikusan kezelendők, mert a készlet kitermelhetősége nem bizonyított.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.