Élelmiszerbiztonság: Vajon miket etetnek meg velünk?

Jóllehet a szakértők azt állítják, hogy az élelmiszeripar rendkívüli módon fejlődött a második világháború óta eltelt évtizedekben, napjainkban soha nem látott bizalmatlanság veszi körül az üzemekben előállított és a boltban kapható élelmiszereket. Az indokolt elővigyázatosság mellett egyre inkább terjednek a teljesen megalapozatlan rémhírek is. Egyes szenzációhajhász  cikkek szerint minden, amit „etetnek velünk” rákkeltő, megbetegít, ezek szerint már az is csoda, hogy nem halt ki az emberiség.

A mumusok legfélelmetesebbike a sokat emlegetett E-számok csoportja, amelyek az Európai Unióban engedélyezett élelmiszer-adalékanyagok rövid jelölései, a feldolgozott ételek címkéin gyakran szerepelnek Európában. Döntő többségüket régóta széles körben használjuk, némelyiket, mint például az E-410-ként feltüntetett szentjánoskenyér-lisztet évezredek óta fogyasztja az emberiség, ahogy fontos, és bevett adalékanyag az E330-ként jelölt citromsav is.

Mivel az EU-ban számos nyelven számos elnevezéssel jelölték a különböző adalékanyagokat, szükség volt egy egységes jelölési rendszerre, amelyet a szakértők könnyedén kezelhetnek bármelyik tagállamban. Erre születtek meg az E-számok, valószínűleg megalkotóik sem gondolták, hogy ebből az egyszerűsítő jelölésből ekkora bonyodalom lesz.

Már maguk az adalékanyagok említése is sokakban félelmet válthatnak ki, pedig az odahaza főzés, de még egy fantáziadúsabb szendvics elkészítése során is számos adalékanyagot használunk fel, egy egyszerűbb leves
receptje is tartalmazhat akár tucatnyi összetevőt is. Ezek között gyakran találunk olyan rémületes megnevezést is, amely pedig teljesen hétköznapi dolgot jelöl. A húskészítményeken feltüntetett, meglehetősen ipari  hangulatú „részlegesen zsírtalanított zsírszövet” nem más, mint a közkedvelt töpörtyű.

Az, hogy az élelmiszeriparra kiabált vádaknak fele sem igaz, természetesen nem jelenti azt, hogy egy ilyen bonyolult rendszerben nem lennének veszélyforrások.

„Az élelmiszerlánc már a termőtalajnál kezdődik, része a vetőmag, a növényvédő szer, a takarmány, és az ezzel etetett haszonállat, ezt követően pedig a feldolgozás fázisa, és a kereskedelem különböző állomásai,
amelyek eljuttatják a fogyasztóhoz a terméket. Egy ilyen sok elemből álló, szerteágazó rendszerben előfordulhatnak hibák, az élelmiszerlánc magában
hordozza a veszélyeket” – nyilatkozta a Vasárnap Reggelnek Gombos Zoltán. A Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztályvezetője lapunknak hozzátette: az Európai Unió és azonbelül
Magyarország hatóságai világviszonylatban is nagyon szigorúnak számító ellenőrzési és kockázatelemzési rendszert tartanak fenn, ennek köszönhetően kijelenthető, hogy Európában ezen a téren jobb a helyzet, mint bárhol a világon.

Gombos ugyanakkor figyelmeztetett: lehetetlen mindenre előre felkészülni, minden veszélyt előre kiszámítani, ezért a rendszerbe időnként hiba csúszik. Ilyen volt például az emlékezetes lóhúsbotrány, vagy a coli baktériummal szennyezett német zöldségek esete. „Ebben az esetben a hatósági rendszer
feladata a veszély mielőbbi elhárítása” – tette hozzá a főosztályvezető.

Néhány emlékezetes hazai élelmiszerbotrány
2004 november: Gombamérget találtak paprikakészítményekben.
2005 február: Rovarirtó szerrel szennyezett t. v. paprikát foglaltak le.
2005 augusztus: A Tescóban átcímkézett szalámit, az Auchanban egérürüléket találtak az ellenőrök.
2006 június: Egy cég törökbálinti raktárában lejárt szavatosságú
élelmiszereket csomagoltak át, többtonnányi árut foglaltak le a hatóságok.
2006 december: Legalább száz tonna lejárt szavatosságú, vélhetőleg át is
címkézett élelmiszerre akadtak az ellenőrök.
2007 március: Egy gyártó mintegy egytonnányi dioxinnal szennyezett
guargumit használt fel a cukorbetegek részére készülő diabetikus pékárujához.
2009 február: Melamint találnak egy gyerekeknek szánt tejitalban.
2010 április: Ciántartalmú rovarölőszer-maradékot, tau-fluvalinátot találtak Marokkóból származó zöldpaprikában.
2010 június: Lisztéria baktériummal szennyezett felvágottat foglalnak le a hatóságok.
2010 július: Üvegszilánkokat találnak egy gyerekeknek szánt desszertben.
2011 február: Antibiotikumot mutatnak ki mézben.
2012 június: Baromfihús festése, illegális vágóhídon történő vágás,  élelmiszer-hamisítás a vád egy feldolgozó ellen.
2012 október: Hamisított, festett marhahúst foglalnak le egy magyar  cégnél.
2013 március: A „sajt” megnevezésű termék növényi zsírt tartalmazott,
lefoglalták

Joghurtkészítés házilag, avagy egy magyar találmánynak köszönhetően már nemcsak kenyér és kompót készülhet otthon
Részben az élelmiszeriparral szembeni bizalmatlanság miatt a házi kenyérsütés, az otthoni fűszerkertek és az otthoni befőzés újból elterjedőben lévő divatja mellett hamarosan a házi joghurtkészítés is fellendülhet egy magyar fejlesztés révén. „A fogyasztó egy tasak és egy liter bolti tej segítségével házilag tud előállítani egy liter joghurtot, amelyet később tetszés szerint ízesíthet” – foglalja össze találmányának lényegét Vidákovics Attila. A Bisztromatika Kft. ügyvezetője a Vasárnap Reggelnek elmondta: a jelenleg szabadalmaztatási eljárás előtt álló magyar fejlesztés lényege, hogy nagy csíraszámú joghurtkultúrát tesznek elérhetővé a vásárlók számára.

„A szükséges csíraszámot tudományos vizsgálatokkal bizonyítottuk a joghurt esetében, nemsokára pedig hasonló kultúrát állítunk elő, amellyel házilag lehet kefirt készíteni” – tette hozzá Vidákovics Attila.

A termék használata az ügyvezető elmondása szerint nagyon egyszerű lesz. Egy liter tejet egy erre alkalmas készülékben fel kell melegíteni negyvenöt fokos hőmérsékletre, majd hozzá kell adni a joghurtkultúrát tartalmazó tasakot. Ezt követően nyolc órát kell várni, ezen idő alatt a hozzáadott baktériumok nagy számban elszaporodnak. A nyolc óra leteltével kész is a joghurt, amelyet hűtőbe kell tenni, és lehűtve rögtön fogyasztható is.

A termék természetesen csak natúrjoghurt készítésére alkalmas, amelyet azonban a felhasználók tetszés szerint ízesíthetnek lekvárral vagy szörppel, és dúsíthatnak gyümölcsdarabok, dió, mogyoró vagy egyéb magvak hozzáadásával.

„A szabadalmi engedélyt várhatóan már jövő héten megkapjuk, a termék forgalmazását már a nyáron szeretnénk megkezdeni” – nyilatkozta lapunknak Vidákovics Attila. Az ügyvezető hozzátette: a tasak a felhasznált technológia miatt nem lesz filléres termék, ám ára egy liter tejjel együtt sem haladja meg egy liter olyan probiotikus joghurtét, amely jelenleg kapható a boltokban. A házi probiotikus joghurtkészítés költsége tehát így sem lesz nagyobb, mint a boltban megvásárolható joghurt.

A nyáron induló forgalmazás után a gyártók célja, hogy exportra is termeljenek, ezzel elsősorban Európa nagy tejtermékfogyasztó országait veszik célba.

Braunmüller Lajos-->