Hatszorosára nőtt a cégek kényszertörlésének száma az építőiparban

Jelentősen, 64,4 százalékkal nőtt az építőipari segédanyagokat, víz- és hőszigetelő rendszereket gyártó Mapei Kft. bevétele 2014 első negyedévében az előző esztendő azonos időszakához képest, ezzel 817 millió forintról csaknem 1,34 milliárd forintra emelkedett a vállalat forgalma. Az eredmény nagymértékben meghaladja az építőipari ágazat növekedését: a KSH gyorsjelentése szerint februárban 28 százalékos volt a bővülés az előző év azonos időszakával összevetve. A Mapei növekedést észlelt a termékeit forgalmazó üzletek forgalmában is az év első három hónapjában, amikor 59 százalékkal 510 millió forintra emelkedett a cég termékeinek értékesítése.

Az építőipar teljesítményének javulását főként az uniós forrásból finanszírozott nagyberuházások eredményezték, ám Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője szerint a lakossági piacon is tapasztalható élénkülés, ez azonban a statisztikákban még nem mutatható ki.

„Az ágazat rendelésállománya és kibocsátása egy éve folyamatosan emelkedik, ennek fényében lehangoló, hogy a mikro- és kisvállalkozások nem tudnak kilábalni a válság okozta nehéz periódusból” – mondta Tóth Tamás, az Opten igazgatója. Amint a céginformációs szolgáltató kimutatta, az első negyedévben 1562 cég szűnt meg az építőiparban, ami harmadával több, mint egy évvel korábban. A megszűnések mögött legnagyobb számban még mindig a felszámolások állnak, de jellemző adat, hogy az első negyedévben már 1114 kényszertörlést indítottak a hatóságok, míg egy évvel korábban csak 168-at.

„Továbbra is rendkívül egészségtelen a cégstruktúra, hiszen a felszámolással megszűnt cégek száma változatlanul rendkívül magas” – mondja az Opten igazgatója. Minél nagyobb szerepet játszik a felszámolás a megszűnésekben, annál inkább elmondható, hogy adósságot hátrahagyó, a lánctartozások révén más cégeknek is veszteséget okozó vállalkozások dőlnek be. Az idei első negyedévében 936 cég szűnt meg felszámolás eredményeként, az arány tehát jelenleg 60 százalékot tesz ki.

A frissen indított felszámolások száma 2012 harmadik negyedéve óta nem volt olyan nagy, mint az utolsó negyedévben, de az Opten igazgatója szerint elgondolkodtató az is, hogy amíg tavaly a harmadik negyedévben 849, a negyedikben 916, idén az elsőben már 1288 új cég alakult az ágazatban. Ez azt jelenti, hogy a felelőtlenül gazdálkodók és a jogszabályi kiskapukat kihasználók az építőipar fellendülésével újra aktivizálták magukat. Ezt a feltételezést sajnos az alaposabb vizsgálatok is alátámasztják, az új tulajdonosok között ugyanis nagy számban vannak olyanok, akik személyi vagy címkapcsolatokon keresztül korábban csődbe vitt és adósságot hátrahagyó cégekhez köthetők.

Vastagabb kabátot a házakra

A jövőre életbe lépő új épületenergetikai szabályozás 14-16 centiméter vastagságú homlokzatszigetelést fog előírni – állítja Kruchina Sándor, Austrotherm Hőszigetelőanyag Gyártó Kft. szakértője. Ez azt jelenti, hogy még körültekintőbben kell megtervezni a házak energiafogyasztását. Ausztriában és Németországban a homlokzatra 10 centiméternél vékonyabb szigetelést már régen nem tesznek fel, a tetőket pedig 25-30 centiméteresekkel szigetelik. Nálunk az is eredmény, hogy tíz év alatt 4-5-ről 8,2 centiméterre nőtt a tárgyévben vásárolt homlokzati szigetelések átlagos vastagsága.