BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Feszültségek az építőiparban - mit kérnek a kormánytól?

„A magyarországi piaci, gazdasági lehetőségekkel szembeni bizalmatlanságot fel kell számolnunk, politikai és szabályozási elkötelezettség szükséges a kiszámíthatóság érdekében” – olvasható egyebek között abban az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) tanulmányában, amit eljutattak a parlamenti pártoknak.

Az építési-beruházási közbeszerzéseknél ne lehessen dönteni kizárólag az ár alapján - javasolja Az építési ágazat súlyponti problémái című ÉVOSZ-anyag, amely szerint az ajánlati ár mellett az ajánlattal szembeni környezetvédelmi, képzettségi, munkaügyi elvárásokat és a létesítmény életciklus költségei alapján való kiválasztást (energiaköltség, üzemeltetési költség) kell a gyakorlatban érvényesíteni.

Az építési beruházások közbeszerzési piacán nagy feszültséget okoz, hogy az adott létesítmény műszaki tartalma és pénzügyi fedezete között nincs összhang. Az ajánlatkérési dokumentációkban szereplő feladathoz rendszerint nem áll rendelkezésre elegendő forrás és ez sok esetben a megrendelő számára csak az ajánlatok beérkezését követően válik egyértelművé.

Különös gondot okoz ez az uniós forrásokból finanszírozott beszerzéseknél, ahol a megpályázott, esetleg megítélt a támogatási szerződésben rögzített támogatási összeg csak nehezen és időigényesen változtatható, a műszaki tartalom pedig nem korrigálható a rendelkezésre álló fedezethez. Emellett és az előzőekből következően nyilvánvaló a közmegrendelő felelőssége is az értékelési szempontoknál az ajánlati ár túlhangsúlyozásáért és az irreálisan alacsony áron történő szerződéskötésért.

Az országos építés-szerelési tevékenység a tavalyi első negyedév végén érte el mélypontját, majd a múlt év közepétől növekedésnek indult. Ennek eredményeként a nagyon alacsony bázishoz viszonyítva, a tavalyi év egészében mégis 9,6 százalékos lett az ágazat növekedése. A növekedés azonban alapvetően az Európai Uniós forrásokból finanszírozott állami, önkormányzati megrendeléseknek volt köszönhető. Emellett a magánmegrendelői körből a gépipar, az élelmiszeripar, a mezőgazdaság területén volt tapasztalható érdemleges építési-beruházási kereslet.

A lakásépítés visszaesése ugyanakkor az elmúlt hét év alatt elérte a 80 százalékot. Tavaly mindössze 7293 új lakás készült el, a felújítások száma pedig a kívánatos szint negyedét érte el: a lakásállomány tizedét kitevő évi 400 ezer felújítás helyett körülbelül 110 ezer otthont korszerűsítettek.

Ezért meg kellene vizsgálni az ÉVOSZ szerint, hogy az MNB gazdaságélénkítő hitelprogramjához miként lehetne kapcsolni a lakosság lakásfelújítási, lakásépítési igényeinek finanszírozhatóságát. Másrészt a szakmai szervezet kiemelt fontosságúnak tartja  a 2014-2018 közötti kormányzási időszakban a középületek és a lakásingatlanok energiahatékonyságának javítását szolgáló gazdaságfejlesztési programot.

A feltétel nélkül lehívható bankgarancia ne legyen alkalmazható az építési vállalkozási szerződésekben, mert a durva, indokolatlan megrendelői erőfölénnyel való visszaélésre ad alkalmat – olvasható a tanulmányban, amely megállapítja, hogy a lánctartozások mértéke tavaly  érdemlegesen nem csökkent és év végén becslések szerint több százmilliárd forintra rúgott. A szakma úgy látja, a tartozások felét valószínűleg sohasem fizetik meg, mert az adós eltűnt, tönkrement, illetve a 3-5 évig elhúzódó gazdasági perek lezártáig újabb cégmegszűnések lehetetlenítik el az adósság behajtását. Ez már eddig is stabil alvállalkozói és beszállítói struktúrákat tett tönkre és súlyos morális problémákat okozott az ágazatban és beszállítói rendszerében.

A lánctartozás ilyen magas értéke mára szerintük már súlyosan kihat az építőanyag-gyártásra és kereskedésre valamint az ágazatot finanszírozó banki gazdálkodásra is.

Az építési ágazat jövedelmezőségi helyzete igen alacsony, összességében az árbevétel-arányos nyereség mindösszesen 3-4 százaléka között mozog.
A vállalkozásoknak pénzügyi tartaléka nincs, likviditási helyzetük tragikus. Mindezt súlyosbítja, hogy 2008-tól a kereskedelmi bankok az építőipari ágazatba tartozó cégek finanszírozását ítélik a legkockázatosabbnak.

Az alacsony jövedelmezőség és a kereslethiány miatt az építési vállalkozók saját erőből nem tudják előfinanszírozni a munkájukat. A kereskedelmi bankok viszont olyan kockázatosnak minősítik az építőipart, hogy igen szigorú feltételekkel finanszíroznak és emiatt a cégeknek csak töredéke hitelképes - írják.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.