A vasárnapi zárva tartás és a botrányok miatt kiábrándultak a kkv-k

Az idei évet visszafogott várakozással indítják a hazai vállalkozások, hiszen egy éves szerény növekedés után a K&H kkv bizalmi index 5 pontot esett, ezzel -15 ponton áll. Ennek oka, hogy bár 2014 negyedik negyedévében több részindex, így a banki és a szállítói kapcsolatok megítélése is növekedett, azonban a gazdaságpolitikára és a közterhek változására vonatkozó várakozások, valamint az uniós pályázati források elérhetőségének megítélése meghatározó mértékben romlott. A legutóbbi eredmények szerint minden ágazatban és méretkategóriában csökkent a cégek bizalma, de a legnagyobb visszaesés a kereskedelmi cégek, illetve a középvállalkozások esetében figyelhető meg – derült ki a K&H kutatásából.

Németh László, a bank Kkv marketing főosztályának vezetője elmondta, hogy a mérettel arányosan a beruházási szándék is növekszik. A kis cégek azt gondolják, hogy nehezebben érik el az uniós forrásokat, míg a nagyobb vállalatok könnyebben férnek hozzá ezekhez. „Szomorú, hogy a kis cégek tömegével nem számolnak az uniós forrásokkal” – emelte ki.

Bacher János, a GfK ügyfélkapcsolati igazgatója a sajtótájékoztatón kiemelte: a tavalyi év végén készült a felmérés, amikor a kereskedelem új szabályozása, vagyis a vasárnapi zárva tartás már látszott, de elfogadott jogszabály nem volt. (Az autópályadíjakkal kapcsolatos mizéria még nincs benne a kutatásban) Kiemelte: 2011 végétől jól alakult a bizalmi index, most azonban romlott az érték. „Amikor a kormánypárt népszerűsége csökken, akkor valószínűleg a kkv-k bizalma sem emelkedik” – fejtette ki.

A bankokkal való elégedettség azonban folyamatosan javult az elmúlt két évben, és mostanra a válság előtti szintre tért vissza, ezzel együtt az ügyfelek egyharmada nagyon elégedett a bankokkal. A vállalatvezetők a következő egy évre növekvő árbevétellel számolnak, vagyis optimistán tekintenek a jövőre ebből a szempontból. Most 39 százalék azt gondolja, hogy növekedni fognak a közterhek, ami 9 százalékpontos emelkedést jelent egy negyedév alatt, de a hosszú távú tendencia csökkenő.

A bizalmi index értékének csökkenését a politikai botrányokkal és a kormány jelentős népszerűségvesztésével is magyarázza a K&H.