Veszélyesek az újrahasznosított szerződések

Bár tavaly a magyar építőipar a számok szintjén jól teljesített, a szektorra jellemző szerződési és teljesítési biztonság továbbra is elmarad az uniós szinttől. A KCG Partners Ügyvédi Társulás összefoglalója szerint ennek az egyik oka, hogy az iparágra továbbra is jellemző a sablonszerződések használata, illetve azok sokszoros újrafelhasználása, amelyek közös jellemzője, hogy elsősorban a kivitelező nem szerződésszerű teljesítését „büntetik”, nem pedig a szerződésszerű teljesítését ösztönzik.

Mivel az építési beruházások jellemzően csak több, szakáganként specializálódott kivitelező vállalkozó együttműködésével valósulnak meg, ezért a kivitelezők hatékony összehangolásához és együttműködésük támogatásához is az adott projektre szabott, jól működő szerződéses mechanizmusokra lenne szükség – áll a jelentésben.

Kamocsay-Berta Eszter, a KCG Partners Ügyvédi Társulás ügyvezető partnere szerint „a hagyományos magyar kivitelezési szerződések a kivitelezők teljesítését elsősorban egyenként, egymástól elkülönítve szabályozzák ahelyett, hogy a kivitelezők egymástól kölcsönösen függő teljesítését összehangoltan kezelnék. Ez egy teljesen elavult, egyáltalán nem hatékony szerkezet, amely probléma esetén összetett jogvitákat generál.”

Gyakori probléma az építési kivitelezések során, hogy a kivitelezés folyamatában felmerülő szerződéses igények rendezését a felek az azonnali megoldás helyett későbbi időpontra teszik, azért, hogy az esetleges vitás kérdések ne akadályozzák a kivitelezés menetét. Ez azonban rossz stratégia, hiszen emiatt nem derül ki idejében, hogy az adott – nem szerződésszerű – teljesítésnek milyen következményei lesznek a beruházás időbeli megvalósulására és költségtervére nézve.

Ezekben az esetekben a kivitelezők a beruházás lezárásakor szembesülnek a kivitelezési szerződésekben foglalt szankciókkal, így például a késedelmi kötbérrel, illetve a hibás teljesítés miatt felszámításra kerülő kötbér vagy levonás tényével.

Az is számos esetben előfordul, hogy a projekt zárása során tárgyalt jogok és kötelezettségek pénzügyi, elszámolási vitává alakulnak és rosszabb esetben a bíróságon végződnek.