Nem tud már hova zsugorodni a legális cigarettakereskedelem

Elérte a mélypontot a cigarettapiac, de a dohánypiac átalakulása még februárban is folytatódott – derült ki a NAV jövedéki statisztikáiból. Az év második hónapjában 505 millió szál cigaretta fogyott, ami gyakorlatilag megegyezik a tavalyi bázissal. Idén összesen pedig 977 millió szál, így ha nem történne jelentős változás a piaci körülményekben, akkor a tavalyi 7 milliárd szál körül alakulhatna a legális forgalom 2015-ben. Továbbra is látványosan növekszik a finomra vágott dohány kereskedelme: 500 ezer kilogramm szerepel a NAV statisztikáiban, míg tavaly februárban ez csak 415 ezer volt, de tendenciában is egyre többen szoktak át a sodrós cigarettára, amely az adónövekedés miatt drágább lett, de még mindig jelentős az árelőnye a cigarettához képest.

Mostanában ritka az olyan év, amikor állam nem nyúl hozzá a szabályokhoz. Nagy változás lesz a központi dohányellátó felállítása, de egyre csökken annak az esélye, hogy szeptembertől már működne az új kereskedelmi rendszer. Három változat létezik, vagy az állam saját céget hoz létre, vagy megbízhatósági alapon kijelöl egy céget vagy pályázaton választja ki. Az állami cég létrehozása a leglassabb folyamat, de a pályáztatás is több hónapot venne igénybe. Ezért a szeptemberi induláshoz már csak a megbízhatósági kijelölés forgatókönyve alkalmas. Ugyanakkor a törvény szerint nem kötelező, csak lehetséges szeptember 1-től létrehozni a központi dohányellátót.

Szintén segíthet kicsit a piacon, hogy javában tart a hatodik trafikpályázat. Összesen 490 településre várják a vállalkozók jelentkezését, a listán kizárólag falvak szerepelnek. A trafikok jövedelmezőségén kicsit javított a vasárnapi boltzár. A dohányboltok ugyanis 200 négyzetméter alattiak, így nyitva lehetnek, ha a tulajdonos vagy családja dolgozik az üzletben. Az V. kerületben például a tucatnyi trafik közül 8 kinyit vasárnap, bár természetesen a boltok és a trafikok kínálata még jelentősen eltér, de kávét, alkoholt és üdítőket például árulhatnak.

Még nem fizették be, de nyáron beérkezik a dohánygyárak különadója a költségvetésbe. A Brüsszel által letiltott reklámadóhoz hasonló technikájú adóról még tavaly decemberben döntött a parlament. A hozzájárulás alapja a dohánygyárak 2014-es adóévben elért nettó árbevétele. Vagyis az adó nem a profitot, hanem a jövedéki adóval terhelt bevételt terheli, ezért a dohánygyárak szerint kétszeres adóztatást jelent. A BAT korábban úgy számolt, hogy hozzávetőlegesen 3 milliárd forint különadót kellett volna fizetnie. Azonban végül a tavalyi beruházások értékét levonhatják, így mintegy 600-700 millió forint különadó terheli majd a céget. A Philip Morrisnak azonban nem csökkent a különadója, mert nem volt termelő beruházása, így mintegy 6 milliárd forintot kell fizetnie.

Az ND Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt-nél azonban nincs megszorítás. Negyedéves beszámolóik alapján a 34-35 alkalmazott mintegy 42-46 millió forintot szokott összesen keresni. Tavaly az utolsó negyedévben viszont kicsit megugrott a kiadás és 85,5 millió forint szerepel az összesített rovatban. A duplázás oka az egyéb rubrikában található: a 6 vezető (köztük Gyulay Zsolt vezérigazgató) 27 millió forintot kapott, míg a 25 dolgozó 15 millió forinttal gazdagodott az alapfizetésen felül.

Drágulás Horvátországban

Az üzemanyagok és a dohánytermékek jövedéki adójának emeléséről döntött a horvát kormány. A cigaretta dobozonként 62-80 lipával (25-30 forinttal) lehet majd drágább a dohányipari szektorra kivetett adó miatt. Boris Lalovac pénzügyminiszter szerint a dohánytermékek adója átlagban 150 millió kunával (6 milliárd forint) növeli az ország költségvetését éves szinten. A cigaretta jövedéki adójának emelése alkalmazkodás az uniós elvárásokhoz. Horvátországban egyelőre még kevésbé terjedt el a sodrós cigaretta.