A nagyvállalatok adják az export döntő hányadát

Egyre kevesebb ideje van a kormánynak arra, hogy tízezer fölé emelje az exportképes magyar kis- és közepes vállalatok számát a mostani háromezerről, feltéve, hogy továbbra is el szeretné érni a kitűzött célját.

A kormányzati ciklus végére ugyanis több mint háromszor annyi magyar kkv-t szeretnének látni a külpiacon, mint amennyi most van. A magyar exportot azonban a legfrissebb adatok szerint egyelőre a multik uralják, és a főként magyar tulajdonú kkv-k csak kisebb részt tudnak kihasítani a kivitelből.

Ha az exportálók arányát nézzük, akkor első látásra minden jól alakul. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss elemzése szerint az importáló és exportáló vállalatok majdnem 90 százaléka mikro- vagy kisvállalkozás volt tavaly, miközben a közepes cégek 6, a nagyok pedig 2 százalékos súllyal szerepelnek a statisztikában. (A cégek közel 2 százalékának a létszáma nem ismert.)

Annak ellenére, hogy darabszámát tekintve sok kisebb cég vesz részt a külkereskedelemben, az igazán nagy forgalom nem nálunk koncentrálódik. A behozatal majdnem 75 százalékát, a kivitel 85 százalékát a közepes és a nagy forgalmazók bonyolítják. A KSH szerint a nagyvállalati dominancia nagyon erős: az import 57, az export pedig közel 70 százalékából ezek a cégek részesednek. A behozatalban a kis cégek jelenléte valamivel erősebb, mint a kivitelben: a mikrovállakozások és a kisvállalkozások aránya az importban 10-10 százalék, az exportban 5 és 7 százalék.
A forgalmazók száma 2014-ben megközelítette a 85 ezret, amelynek 78 százaléka hazai tulajdonban van, 12 százalékuk külföldi, 10 százaléknyi cég tulajdonosa ismeretlen. A hazai tulajdonú vállalatok közül 5 százalék csak importál, miközben 2,4 százalék csak exportál – utóbbi cégek lehetnek azok, amelyek a termékeik kiviteléhez nem használnak importot, vagyis tisztán hazai alapanyagokból gyártanak, és a terméket képesek külpiacra vinni. Az egyszerre exportáló és importáló vállalatok között 70 százalék feletti a külföldiek súlya.
A külkereskedelmi forgalom a forgalmazók száma szerint is nagyon koncentrált. Az iparban az import és az export koncentrációja szinte azonos, a kereskedelemben és más ágazatoknál az exporté erősebb. A kivitelre jellemző, hogy az iparban az első öt forgalmazó az ipari export negyedét, az első ötven pedig több mint 60 százalékát bonyolítja. Mindebben nagy szerepet játszhatnak az autógyárak.
A kereskedelemben és más ágazatokban az arányok még magasabbak. Az összes forgalom megoszlását figyelembe véve az első száz forgalmazó importja meghaladja az összes behozatal felét, exportban már az első ötven forgalmazóé. Az első ezer importőr a behozatal 83, az első ötszáz exportőr viszont már a kivitel 90 százalékáért felel – vagyis a jellemzően kisebb cégek a maradék tíz százalékon osztoznak –, tehát a kivitel markánsan koncentráltabb a behozatalnál. Tavaly az export értéke a magyar GDP 91 százalékát érte el, Magyarország ezzel az egyik legnyitottabb európai gazdaság.