A szomszédban síelnek a magyarok

Amikor síelésről van szó, a magyarok általában késésben vannak a külföldi utazások megvásárlásával, ezért sokféle előfoglalási kedvezményről lemaradnak. Nem gondolkoznak annyival előre, mint egy nyári utazás esetében, nem épült be a köztudatba, hogy a téli pihenésre is jelentős árengedmény jár annak, aki időben lép. A legtudatosabbak az iskolák, amelyek már szeptemberben elkezdik intézni a januári kalandot. A baráti társaságok és a családok impulzus hatására döntenek, például amikor leesik a hó. Így aztán a foglalások október végén, november elején megkezdődnek, de igazán december közepén pörögnek fel – mondta lapunknak Benefi Zsolt, a Magyar Utazási Irodák Szövetsége kommunikációs bizottságának tagja, a Cartour ügyvezető igazgatója.

Nagyjából félmillió magyar síel, a számuk egy ideje stagnál. A legtöbben (70 százalék) Ausztriát veszik célba, mert hóbiztos, közel van, elérhető a magyar nyelvű síoktatás, és ár-érték arányban megfelelő minőségű. Franciaországnak a többi között azért sem vágnak neki a családok, mert ott kizárólag francia oktatók dolgozhatnak, ami kommunikációs nehézséget okoz. A francia Alpok inkább a szervezetten, busszal utazó fiatalok célpontja, akik úgynevezett bulitáborokba mennek síelni, de még inkább szórakozni. Benefi Zsolt szerint Szlovákia is felkerült Szlovénia és Ausztria mellé a térképre, ugyanis minőségben folyamatosan javul, árban pedig megfizethető. Olaszország, Franciaország vagy éppen Svájc egyelőre nem az átlag magyar úti célja. A szolgáltatások ára ugyan az elfogadhatótól a csillagos égig szalad, tehát mindenki találna magának való utat, de a távolság túl nagy ahhoz, hogy pár nap síelés kedvéért napokat utazzanak. Általában 500 kilométer az a távolság, amelyet még szívesen megtesznek a téli sportok kedvelői. Nem igazán jellemző a többségre az extrém síelés sem, akire igen, azt többnyire nem a hazai utazási irodáknál fizet be rá, hanem külföldön, a helyszínen. Egy francia vagy svájci, helikopterrel megközelíthető 3000 méter feletti gleccsersíelés biztosítási szempontból is különleges kategória. Az is ritka, de előfordul, hogy valaki Kanadába vagy éppen Új-Zélandra utazik síelési céllal.

Régebben az egyhetes turnusok voltak jellemzőek, ám ma már a hosszú hétvége, vagy a hat nap, öt éjszaka az általános. A többségnek bőven elég négy nap síelés, illetve ennyi ideig az is el tudja foglalni magát, aki csak kísérőként, pihenni megy – mondta Benefi Zsolt.

Sokszínű árak

A diákok családjai általában 50-60 ezer forintot költenek a gyerek iskolai sítáborára. Az átlag magyar utazó pedig 80 ezer forint körül fizet a téli pihenéséért, amihez még hozzá kell adni a síbérlet árát. Egy hatnapos bérlet átlagosan 200 euró, a több pályával és lifttel rendelkező terepeken drágább, a kisebb helyszíneken olcsóbb. Az árak sokfélék, az igénybe vett szolgáltatásoktól és a szállás minőségétől függnek.