A kiskereskedelemben használt hagyományos négyféle árkategória (gazdaságos, alsó-közép, mainstream és prémium) közül a prémium – vagyis a kategória átlagárához képest 30 százalékkal magasabb árszínvonallal rendelkező – termékek forgalma emelkedett legszignifikánsabban 2015-ről 2016-ra, míg a gazdaságos termékek iránti kereslet – különösen a top 10 élelmiszert nézve – csökkent. E mögött többek közt a fogyasztói bizalmi index folyamatos emelkedése, illetve stabilizálódása húzódik, ami azt jelzi, hogy a magyar fogyasztók optimistábbak és pozitívabbnak ítélik meg anyagi helyzetüket.
A tíz legnagyobb forgalmat generáló élelmiszerkategóriát vizsgálva kiderül, hogy a felső kategóriás, vagyis leginkább a 100 százalékos gyümölcslevek forgalma nőtt a legdinamikusabban, 34 százalékkal. A teljes kategória 49 milliárdról 53 milliárdra nőtt 2015-ről 2016-ra, és ebből 3 milliárdos forgalom jutott a prémium gyümölcslére. A sajátmárkás prémium gyümölcslevek értékbeli eladása is jelentősen, 65 százalékkal nőtt, ezzel 785 milliós forgalmat tudhatott magáénak 2016-ban.
Az árszínvonal alapján prémium kategóriába sorolt sörök iránt szintén kiugró mértékben nőtt a kereslet. Tavaly a teljes, 119 milliárdos forgalomból 2 százalékot, több mint kétmilliárd forint forgalmat bonyolítottak, ez 30 százalékos emelkedés a 2015-ös összesített prémiumtermék-forgalommal szemben. A prémium sajtok esetében 12 százalékkal emelkedett az értékbeli forgalom: a tavalyi 95 milliárdos összforgalomból 13 milliárd jutott a legmagasabb árszegmensre, a drágább sajtókat egyre nagyobb mennyiségben vásárolták tehát a fogyasztók. A kereskedelmi márkák is „odatették” magukat: prémium sajtból 62 százalékkal többet értékesítettek, így közel másfél milliárdot hasítottak ki a piacból.
Prémium vegyi áruból átlagosan 9 százalékos értékbeli növekedést regisztrált a Nielsen kiskereskedelmi indexe. Az adatokból kiderül, hogy a magyarok kifejezetten szeretik a minőségi, több rétegű vécépapírt: 21 százalékkal többet költöttünk erre, mint 2015-ben. A teljes, 2016-os, közel 32 milliárdos értékbeli forgalomból 14 milliárdot költöttünk erre a szegmensre. Érdekesség, hogy a sajátmárkás prémium vécépapír részesedése ebből ötmilliárd, ami a teljes szegmens 14 százaléka.
Kiválóan teljesített még a legmagasabb árkategóriájú gyermekpelenka is: egyik évről a másikra 26 százalékkal növelte értékbeli forgalmát a prémium szegmens, 6,5 milliárd forint értékben fogyott belőle. A top 10 vegyi áru közül még az illatos, többrétegű papír zsebkendőből vettünk jelentősen többet: 13 százalékkal több kelt el a prémium kategóriából, közel kétmilliárd forint értékben.
„A tíz-tíz toplistás élelmiszer és vegyi áru kategóriában a magyarok az elmúlt év folyamán 303 milliárd forintot költöttek prémium termékekre” – mondta Hajnal Dóra, a Nielsen szenior piackutatási tanácsadója. „A kategória átlagáránál legalább 30 százalékkal magasabb árfekvésű termékek iránt egyre nagyobb a kereslet, ami nem pusztán az értékben legnagyobb forgalmat lebonyolító kategóriák esetében igaz, hanem általános tendencia.”
A Nielsen által mért kilencven élelmiszer kategória közül a top 10 termékfajta 2016-ban, sorrendben: feldolgozott hús, sör, sajt, szénsavas üdítő, kávé, ásványvíz, gyümölcslé, tejföl, gyümölcs joghurt és hűtött szeletes édesség. A vizsgált nyolcvan vegyi áru esetében a tízes toplista a következő: mosószer, vécépapír, pelenka, öblítő, mosogatószerek, papír zsebkendő, fogkrém, dezodor, tusfürdő és általános tisztítók.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.