Napi 2700 forintot hagytunk a boltokban

Tavaly 9700 milliárd forint értékű forgalmat bonyolított le a csomagküldő szolgálatokkal együtt az országos kiskereskedelmi üzlethálózat, ez 4,7 százalékos növekedés a 2015-ös adatokhoz képest – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ágazati összefoglalójából. Minden hónapban magasabb volt a szektor árbevétele, mint tavalyelőtt, az eladások legnagyobb mértékben, 7,8 százalékkal februárban emelkedtek, a legkevésbé, 2,6 százalékkal pedig októberben. Egy lakos naponta átlagosan 2700 forintot költött tavaly a különféle kiskereskedelmi üzletekben. A nem élelmiszereket árusító üzletek forgalma 2010-hez képest 19 százalékkal bővült a múlt év végére, de az élelmiszert és az üzemanyagot árusítóké is emelkedett 14, illetve 16 százalékkal.

Az ágazat tavaly több mint 368 ezer főt foglalkoztatott, az összes magyar munkavállaló 8,5 százalékát. A kereskedelmi alkalmazottak köre éves szinten némileg csökkent, de még mindig meghaladta 4,5 százalékkal a 2010-es létszámot. Bár a keresetük 7,7 százalékkal bruttó 201 ezer forintra emelkedett, ez még mindig csak a 76 százaléka a nemzetgazdasági átlagnak. A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke szerint sokat javít a helyzeten, hogy idén 25 százalékkal bruttó 161 ezer forintra nőtt a garantált bérminimum, hiszen a szektorban a vidéki dolgozók 80 százaléka ebbe a kategóriába tartozik, de a fővárosban is 60-70 százalék ez az arány. Sáling József hangsúlyozta, a magasabb fizetési osztályba soroltak is 30 ezer forinttal többet vihetnek haza, mint tavaly.

Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletek árbevétele 2,8 százalékkal nőtt tavaly. Ezen belül a teljes forgalom több mint háromnegyedét kitevő vegyes termékkörű üzletek értékesítése 3, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké pedig 2,1 százalékkal nőtt, utóbbi kategóriába tartoznak a húsboltok, zöldség-gyümölcs üzletek, dohányboltok és pékségek is. A non-food kategóriának együttesen 6,9 százalékos növekedést hozott az elmúlt év, a használt cikkek kivételével valamennyi üzlettípus előrelépett. A textil-, ruházati és lábbeliüzletek eladása 10 százalékkal kúszott fel, ez az arány 5,3 százalék a könyvesboltoknál, számítástechnikai és egyéb iparcikkeknél, illetve 4,6 százalék a bútorok és műszaki cikkek esetében. A KASZ elnöke ezt azzal magyarázta, hogy ha több pénz marad az emberek zsebében, nem több, hanem drágább élelmiszert választanak, a non-food kategóriát pedig a jó ideje halogatott tartós fogyasztási cikkek beszerzése pörgette fel, mint például hűtőszekrény, televízió és egyéb háztartási gépek vásárlása.

A kiskereskedelem beruházásainak értéke folyó áron 134 milliárd forint volt az elmúlt évben a KSH szerint, ez pedig az összes nemzetgazdasági beruházás 2,8 százalékának felel meg. Az éves szinten kimagasló, 30 százalékos növekedés sem tudta azonban kompenzálni a korábbi esztendők jelentős visszaesését, a beruházások volumene továbbra is a 2010-es szint alatt maradt. Az emelkedés ráadásul nem az üzlethálózat bővülését szolgálta, inkább gép-, berendezés- és járművásárlásokra koncentrálódott.