A dél-koreai kormány fokozatosan le kívánja állíttatni a kutyahústermelést. Emiatt azonban több évtizede működő vállalkozások mehetnek tönkre a The Korea Timesnak nyilatkozó érintettek szerint, akik a beígért kompenzációt nem tartják elégnek, ahogyan a kutyahúsüzletről másra történő átállásra rendelkezésre álló időt sem.
Egyikük szerint a terv nem veszi figyelembe a valós kihívásokat. Eleve két-három évig tart pusztán a vállalkozások bezárása vagy átállása, és legalább öt évig kellene bevétel nélkül túlélniük.
Szeptember 26-án jelentette be az ország Mezőgazdasági, Élelmiszerügyi és Vidéki Ügyek Minisztériuma, hogy Koreát kutyahúsmentessé kívánja tenni. A kutyafarmok és a kapcsolódó vállalkozások határidő előtti bezárását pénzzel támogatná. A farmok tulajdonosai és a kutyahús-értékesítők azonban így is aggódnak a megélhetésükért, ráadásul eléggé kihívásosnak érzik az iparágban lévő több százezer kutya majdani gondozását.
A kormány, attól függően, hogy adott farmtulajdonos mennyi idő elteltével zárja be a létesítményét, kutyánként 225 ezer és 600 ezer wont (170 és 450 dollárt) fizetne.
A bezárás után a kutyák a helyi állatmenhelyekre kerülnének. Azok az állatok, amelyeknek már nem jut hely a menhelyeken, átmenetileg az addigi telepeken maradnának állami felügyelet mellett.
Az egyik farmer rámutatott e megoldás hátulütőjére: „Ha idő előtt bezárom a farmot, és lemondok a kutyák tulajdonjogáról, akkor az állam, amely akkortól gondozza az állatokat, a gondozásért még díjat is felszámíthat nekem.” Egy másik gazdálkodó megkérdőjelezte, hogy az állam képes-e három éven belül felszámolni a kutyabizniszt, figyelembe véve, hogy jelenleg is vannak piaci nehézségek a kutyák értékesítése vagy visszaküldése terén.
A kutyahúsárusok, főleg az idősebbek, amiatt aggódnak, hogy nem találnak már új állást.
Nagy gondot okoz a megmaradó kutyák sorsa.
Bár az életkörülményeik javítását széles körben támogatják, a szakértők egyetértenek abban, hogy e téren is konkrétabb stratégiára van szükség, különben még romlanak is a körülményeik.
Magyarországon mintegy 200 ezer kutya él és szaporodik tovább az utcákon, lakott területeken kívül emberi ellátás, segítség, gondozás nélkül. A befogadó kutyamenhelyek kapacitása korlázotott, mivel a fenntartásuk is nehézkes. Döntően alapítványi és egyesületi formában működnek, támogatásokból és önkéntesek munkáját is igénybe véve élnek. Sokak véleménye szerint aki valóban szereti az állatot, az menhelyről fogad örökbe, ahelyett, hogy tenyésztőtől vásárolna.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.