Három szereplő együtt – megoldás a takarékoskodásra, egészségre, nyugdíjas évekre

A takarékoskodási piacon nem mindig könnyű eligazodni. A „mire” és „hogyan” kérdésekben viszont érdemes tisztán látni. A megtakarítási célok toplistáján ott szerepel a nyugdíjas évekre való spórolás, ugyanúgy, ahogy az egészség megőrzését biztosító takarékoskodás. Ezekre pedig a pénztárak, egész pontosan az önkéntes nyugdíjpénztárak és egészségpénztárak nyújtják az egyik legjobb megoldást – derül ki abból az összeállításból, amelyet az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetség (Pénztárszövetség) készített a Világgazdaság számára.

A kasszák legfrissebb adatai figyelemre méltóak. A Pénztárszövetséggel együttműködő önkéntes nyugdíjpénztáraknál az összesített vagyon idén június végén közel 1400 milliárd forintot tett ki, ami az egy évvel korábbi szintet majdnem 6 százalékkal múlja felül. Ez a növekedés meglehetősen jó eredményt jelent. A hosszútávú hozameredményekre sem lehet panasz: az MNB minapi közlése szerint a nominális hozamuk 10 éves távon 7,4, 15 éves távon 6,9 százalékos. A részletes adatok szerint június végén a pénztárszövetséges önkéntes nyugdíjkasszák tagjai átlagosan 1,29 millió forintos megtakarított vagyonnal rendelkeztek. A Pénztárszövetséghez tartozó egészségpénztáraknál is nőtt a vagyon, de esetükben a teljesítményt inkább az mutatja, hogyan segítették a tagokat, akik az első félévben több mint 4 millió alkalommal finanszírozták pénztárukon keresztül az általuk igénybe vett egészségügyi szolgáltatásokat, egy-egy esetben átlagosan 5700 forintért.

A Pénztárszövetség abban bízik, hogy a jövőben növekedni fog a taglétszám. Ezt a várakozást a szövetség részben arra alapozza, hogy a második negyedévben pozitív fordulat történt a munkáltatói hozzájárulásoknál, amelyek az elmúlt években életbe lépett adószabályok előtt nagyon komoly szerepet játszottak a pénztári szektorban. A második negyedévben a munkáltatói hozzájárulások összege a korábbi visszaesést követően az önkéntes nyugdíjpénztáraknál 33 százalékkal haladta meg az első negyedéves szintet, az egészségpénztáraknál pedig 70 százalékos volt a negyedéves bővülés. Igaz ugyanakkor – mutat rá a Pénztárszövetség – elemzése, hogy bőven van tér a fejlődésre ezen a téren.

A pénztári szakértők szerint a munkáltatói hozzájárulásoknál történt fordulat mindenképpen kedvező, de egy negyedév adataiból még korai hosszú távú trendről beszélni, mindenesetre bíznak abban, hogy tartós lesz ez a folyamat. A szóban forgó fordulat pedig fontos lépés azért is, mert látszik, hogy mindhárom érintett oldal, a dolgozók, a munkáltatók és az állam szerepvállalására is szükség van ahhoz, hogy az öngondoskodás egyik alternatívájaként, akár évi 150 ezer forintos adó-visszatérítéssel elérhető pénztári takarékoskodás még jobban elterjedjen. Az állam szerepvállalása jelenleg a pénztári befizetésekre kapható évi 20 százalékos, maximum 150 ezer forintos adó-visszatérítésben nyilvánul meg. Korábban azonban nem volt lehetőség arra, hogy a pénztártagok a munkáltatói befizetések után is igénybe vehessék ezt a kedvezményt. Ma viszont már így van és ez a lehetőség is segítette azt, hogy a munkáltatói befizetések a második negyedévben nagyságrendileg felülmúlják az első negyedéves szintet. A munkáltatók szerepe és felelőssége óriási, mivel sok alkalmazott anyagi okokból nem tud spórolni a nyugdíjas éveire és az egészsége megőrzésére, pedig szeretne.

A Pénztárszövetség az legfrissebb reprezentatív felmérésnek eredményeit is ismertette a Világgazdaságnak készített összefoglalóban. A megtakarítási célok között továbbra a legfontosabbak közé tartozik az egészség-megőrzés és a nyugdíjas évekre történő spórolás a lakásvásárlás, a váratlan helyzetekre történő felkészülés és a gyermekek taníttatása mellett. Bár többségnek – a megkérdezettek 56 százalékának – van valamilyen nyugdíjmegtakarítása, tízből négy embernek azonban továbbra sincs. A nyugdíjmegtakarítással rendelkező 22 százaléka készül önkéntes nyugdíjpénztár segítségével az időskorára. A nyugdíjcélúnak mondott összegek közül ráadásul sok nem is nyugdíjtermék, hanem például a bankszámlán tartott pénz, vagy a készpénz, előbbi 17, utóbbi 16 százalékos mértékben lett megjelölve, mint megtakarítás.

A kutatásból ugyanakkor az is kiderült, hogy a megkérdezettek nagyjából fele szokott a különféle nyugdíjas évekre vonatkozó kérdésekkel, tervekkel foglalkozni. Ezek közül is a legtöbben – a válaszadó 57 százaléka – azzal, hogyan fogják az egészségüket idős korukban megőrizni. Nagyon kevesen vannak viszont, akiknek valamilyen konkrét tervük is van, 12-19 százalékos az arányuk, igaz, a pénztártagok körében jóval többen készülnek tudatosan a nyugdíjas évekre. Ez többek között abból is látható, hogy a pénztártagok 74 százaléka foglalkozik azzal, mekkora összeget kell felhalmoznia a nyugdíjas éveire, míg az összes megkérdezett körében csak 54 százalékos az arányuk. Sokan úgy látják, hogy elkéstek a nyugdíjra való takarékoskodással. Hogy érdemes időben elkezdeni a nyugdíjra való anyagi felkészülést, jelzi, hogy egyrészt ennek – a megtakarítás összegének és az elkezdés időpontjának – a megtervezését tartják a válaszadók a legfontosabbnak. Ráadásul akik tudják, mekkora összeget szeretnének a nagyobb kiadásaikra nagy arányban 36 százalékban korábban kellett volna észbe kapniuk. A megkérdezettek több, mint fele szerint nagyon hasznos lenne, ha a munkáltatói támogatás adómentes volna. A munkáltatói támogatás egyébként is kulcsfontosságú a kutatás eredményei alapján, egyrészt, mert a pénztári megtakarítással nem rendelkező válaszadók 45 százaléka kezdené el a spórolást a munkáltató segítségével, a pénztári tagok 67 százaléka pedig növelné a befizetéseit.

A Pénztárszövetség szerint a megtakarítási piacon a pénztári tagság jelenti az egyik legkedvezőbb megoldást. A szervezet egyúttal bízik abban, hogy a pénztári megtakarításokban érintett három szereplő mindegyikénél fokozódik az aktivitás a jövőben: az állam esetleg újabb ösztönzőket tesz a rendszerbe, a munkáltatók nagyobb összegekkel segítik a tagokat. Utóbbiak pedig – már, akiknek belefér – a reálbérek emelkedésével maguk is a takarékoskodás útjára lépnek.

További részletek: www.penztar-szovetseg.hu