Mapei, ami a családban marad

A családi vállalkozás kereteit már rég túlnőtte a Mapei, amelynek első gyára egy 1937-ben Milánóban kiépített, húsz munkással indult festékkeverő üzem volt. A jelenleg világszerte tízezer embert foglalkoztató cégcsoport tekintélyes méretei, és a 2,4 milliárd eurót már tavaly meghaladó éves forgalma ellenére családias vállalkozás maradt. Olyan, ahová jó bekerülni, és ahonnan nehéz elszakadni, illetve nem is érdemes, ezt tükrözi a csoportszinten 0,02 százalékos fluktuációs ráta, ami iparági és nemzetközi szinten is egyedülállóan alacsony – összegzi a Mapei Kft. ügyvezetője, Markovich Béla a cégcsoportot jellemző kohéziós erőt. Az olasz világcég magyarországi vállalatának vezetője nem titkolja, hogy minél nagyobb egy cég, minél több embert foglalkoztat, annál nehezebb családiassá tenni. Nehéz, de nem lehetetlen.

Az anyavállalatot a jelenlegi tulajdonos, Giorgio Squinzi édesapja alapította, ma már az alapító mindkét unokája tevékenyen részt vesz a cégbirodalom különböző ágainak irányításában. A Mapei tulajdonosai kezdettől kizárólag a Squinzi család tagjai, ami nem csak jogokkal, hanem időnként nehéz kötelességekkel is jár. Nincs és nem volt mindig konjunktúra, a családi céget azonban a nehéz időkben is össze kell tartani, a családtagokról akkor is gondoskodni kell, ha rosszul megy az üzlet. Erről azonban mostanában szó nincs, nem csak Magyarországon teljesít remekül az építőipar, hanem más országokban is, de ami itt látható, az még a csoportátlagot is meghaladó mértékű növekedés. Nemrég avatták fel a Mapei sóskúti gyártó üzemét, aminek gépsorai azonnal teljes fordulatszámra kapcsoltak és úgy is maradtak. A vállalat idei éves forgalom növekedése ismét iparági átlag feletti mértékű lehet, az ügyvezető várakozásai szerint 32-35 százalékkal haladják majd meg előző évi bevételeiket.

A rendkívül mutatós eredmények mögött óriási teljesítmény van, ami a szívvel-lélekkel dolgozó, valóban családtaggá, baráttá vált munkatársak összehangolt munkájának köszönhető – szögezi le Markovich Béla, aki számtalan párhuzamot tud vonni az igazi családok és a családi cégek működése között. Például azt, hogy miként egy családban is megvan mindenkinek a maga kötelessége, és megvannak a külső-belső szabályok is, újabb és újabb embereket kell befogadni és a sikeres működés érdekében integrálni a csapatba. Ismerős helyzet a tagok közötti feszültség is, ami a jól működő családokban nincs elfojtva, hanem okosan van kezelve. A családból végül csak azok kerülnek ki, akik nem tudják elfogadni az alapelveit, értékeit, kizárni pedig csak etikai, erkölcsi okokból kényszerülnek egy-egy családtagot. A Mapei befogadó cég, ahol mindenki meg tudja találni a helyét, és megkapja a lehetőséget ahhoz, hogy a legjobb teljesítményt nyújtsa. A konjunktúra csak segíti, de nem garantálja a növekedést, az igazi eredményekhez igazi teljesítmény szükséges – emeli ki Markovich Béla, rámutatva, hogy a családi vállalkozásokhoz sokan tévesen idilli hangulatot társítanak, holott azok sikerüket pusztán az egymás és a cég iránt elkötelezett, keményen dolgozó, de maximálisan elismert munkatársaknak köszönhetik.