Sztártudósok mutatták be a jövőt a Future Talks powered by MVM eseményén

Mit tartogat számunkra a jövő? Kíváncsiak vagyunk? Hogyan definiálhatjuk a mesterséges intelligenciát (MI)? Miben változtatja meg az életünket? Melyek a veszélyei? Ezekre a kérdésekre keresték a választ a mesterséges intelligencia világhírű sztárszakértői a Future Talks powered by MVM nemzetközi online talkshow-n. Kiderült, hogy ugyan emberi érzelme vagy erkölcse nem lesz, sőt, egyelőre egységes definíciója sincs a mesterséges intelligenciának, az azonban biztos, hogy az MI a legtöbb feladatot el tudja majd végezni helyettünk.

A mesterséges intelligencia összességében pozitív hatással lesz az emberiség életére, ugyanakkor kiterjedt szabályrendszert kell kialakítani köré, hogy kordában tarthassuk” – mondta Neil deGrasse Tyson világhírű asztrofizikus a magyar állami energiaipari csoport által tartott interaktív rendezvényen. A szakember szerint az MI szempontjából a szabályozott és folyamatos fejlődés a legfontosabb, ebben pedig az országokat vezető kormányoknak van nagy felelősségük. Hasonlóan látja Stuart J. Russell, a kaliforniai Berkeley Egyetem professzora is. Mint kifejtette, ki fog alakulni a mesterséges általános intelligencia (Artificial General Intelligence), az lesz az emberi fejlődés egyik nagy történelmi pillanata. „Ha jól végezzük a munkánkat, akkor ez nagyon pozitív momentum lesz, mégpedig korlátlan előnyökkel, és elhozhatja az emberiség aranykorát” – tette hozzá. Buzsáki György, a világhírű agykutató szerint ugyanakkor az emberi elme a lehető legbonyolultabb mesterségesintelligencia-eszköz. „Az elképzelhető, hogy a gépek bizonyos tekintetben okosabbak nálunk, de összességében biztosan nem azok – mondta. – Ettől még nagyon távol vagyunk.”

„Körbevesz minket, ott van a gé­peinkben. Az MI iránti bizalom meglehetősen alacsony szinten áll, ráadásul sokszor nagy a hisztéria is a téma körül. Sok szó esik az al­goritmusokról és a digitalizációról, de az embereknek kevés információjuk van arról, hogy mit jelent valójában a mesterséges intelligencia” – mutatott rá Tilesch György, az esemény moderátora, az egyik legkeresettebb nemzetközi MI-szakértő. Pedig azáltal, hogy körülvesz, és benne van a gépeinkben, információkat kapunk a szokásainkról. Ott van, de hétköznapi emberként milyen gyakran találkozunk vele? Például a gépjárművekben, de rengeteg más esetben, módon is, amelyekkel a média nem foglalkozik. De mennyire megbízható a mesterséges intelligencia?

Stuart J. Russell úgy látja, hogy olyan gépeket alkotunk, amelyek automatizálják azokat a módokat, amelyekkel elérjük a különböző céljainkat. Az önvezető autó például eldönti majd, hogy az utasát hogyan, milyen úton juttatja el biztonságban a kívánt helyszínre. A közlekedés automatizálása kapcsán Kishonti László, az AImotive alapító-vezérigazgatója elmondta, a mesterséges intelligencia akár már húsz éven belül is uralhatja a közlekedést. A következő öt-tíz évben arról már lehet beszélni az önvezető járművek kapcsán, hogy a jármű ki tud állni a parkolóból, de valódi, éles forgalomban önállóan részt vevő járművekről még nem beszélhetünk. „Az önvezető autó elsődleges szempontja az lesz, hogy életben tartsa az utasait, és csak másodsorban gondolkodik majd azon, hogy melyik a leggyorsabb útvonal. A gépek ugyanakkor az embereknél gyorsabban gondolkodnak, jobban érzékelik a környezetet, ezért az önvezető járművek elfogadottsága gyorsabban alakul majd ki, mint az MI más alkalmazási területei iránti bizalom.

A közlekedésen kívül a ma ismert munkakörök jó részét a gépek el tudják vagy el fogják tudni végezni. Ma is van több olyan terület, amelyen az MI jól használható. Ilyen például a tartalomgyártás: ma már gépek írják az online hírek egyharmadát. Sőt, a gépek festenek és verseket is írnak. Mint Stuart J. Russel elmondta, a mesterséges intelligencia ma már képes tartalmakat szelektálni a Facebook vagyéppen a Youtube algoritmusa alapján. „Ez pedig óriási hatást képes gyakorolni, az algoritmusok bizonyos irányokba képesek terelni az embereket, néha akár extrém irányokba is” – fogalmazott.

„Folytathatjuk ezt jövőre Budapesten? Még soha sem voltam a magyar fővárosban” – vetette fel Neil deGrasse Tyson a Future Talks powered by online MVM talkshow lezárásakor. A mindannyiunk életét befolyásoló mesterséges intelligencia olyan téma, amelyről nem lehet eleget beszélni. A talkshow megszervezésével az volt a szervezők célja, mindenki számára érthetően mutassák be a technológiát, amely a hétköznapok mellett minden iparágban, így az energetikában is gyökeres változásokat hoz. Neil deGrasse Tyson felvetése egybevág az MVM céljaival is, így abban mind a résztvevők, mind a szervezők egyetértettek, hogy érdemes megvizsgálni annak a lehetőségét, hogy 2021-ben ismét bemutassák a jövő egy szeletét, ismét a legfontosabb sztárszakértők felvonultatásával, akár már valóban Budapesten.

Tudj meg mindent a jövődről: www.mvmfuturetalks.hu

Lépten-nyomon megjelenik az MI az energetikában

Az eseményen elhangzottakkal egybecsengve folyamatosan érkeznek hírek arról, hogyan segíti a mesterséges intelligencia az energetika számos területét. Látványos eredmény volt például, hogy a Google az ötödével tudta növelni a szélerőművei áramtermelését a gépi tanulás bevetésével. Az új rendszer az időjárási és a historikus termelési adatokra alapozva 36 órára előre tudja jelezni a várható villamosenergia-termelést, ennek köszönhetően a korábbinál sokkal eredményesebben használhatók a szélerőművek. Más társaságok intelligens drónokat használnak. Az Exxon Mobile és az MIT már tesztelte, hogy az autonóm robotok hogyan képesek komplexebb feladatokat végrehajtani, azaz kutatni a tengerfenéken. A koreai Alchera MI-alapú képfelismeréssel, illetve hő- és hagyományos kamerákkal monitorozza a villamos vezetékeket, a rendszere felismeri például a kidőlt fát, a füstöt, a tüzet, de akár az egyes létesítményekbe behatolókat is.

Az MI-hátterű okosmérők a háztartás eszközeivel kommunikálva mérséklik az energiapazarlást úgy, hogy kezelik a klímát, javaslatot tesznek arra, mikor érdemes – az adott napszak alacsonyabb tarifájához igazodva – tölteni az elektromos autót, továbbá kezelik a világítást és a háztartási gépeket. Ez az optimalizálás amellett, hogy jelentős megtakarítást hozhat, széles körű elterjedésével olcsóbbá és stabilabbá teheti az energiaellátást. Az MI a meglévő technológiák hatékonyságát is javíthatja. Intelligens energiatárolással megfelelően kezelhetők az energetikai rendszer elemei, és ezáltal hatékonyabbá válhat az időjárásfüggő megújuló energia tárolása is. A napsütéses vagy a szeles napokon termelt áram kiegyenlítő energiaként felhasználható a kevésbé optimális napokon a villamosenergia-rendszer stabilitásának fenntartásában. Ilyenkor ráadásul az egyébként veszendőbe menő villamos energia hasznosul. Végül MI-alapú alkalmazásokkal a földfelszín alatti rétegek adatait elemezve a korábbinál gyorsabban és pontosabban határozható meg az olajkészletek helye. Ez a megoldás szintén növelheti a termelés hatékonyságát, egyben csökkentheti az árakat.