2020-ban rekordokat döntött az Eximbank
Hogy teljesített az Eximbank a járvány idején?
A tavalyi egy rendkívüli év volt: a járvány okozta váratlan gazdasági helyzetre hatékonyan és nagyon gyorsan kellett reagálnunk. Egy olyan banknak, amelynek válság idején még tovább fokozódik a gazdasági szerepe, ilyenkor azonnal fordulatszámot kell váltani. Tevékenységünk magától értetődő módon a COVID-járvány okozta gazdasági sokk enyhítésére fókuszált elsősorban, de összbanki teljesítményünket nézve is nagy eredményeket, mérföldköveket értünk el 2020-ban.
Az elmúlt időszakban az ezres szám több szempontból is történelmivé vált az életünkben.
Hogy csak hármat említsek: a teljes hitelállományunk átlépte az ezermilliárd forintot, megkezdődött a 2019 végén szerződött, a bank 26 éves fennállásának legnagyobb, ezermillió eurót meghaladó összegű, egyiptomi vasúti ügyletének folyósítása, valamint a Kárenyhítő Hitelprogram keretében is folyósítottuk az ezredik ügyletet.
Ami a válságkezelést illeti, az elmúlt évek EXIM-stratégiája – amelynek keretében átalakítottuk, bővítettük a termékpalettánkat – stabil alapot biztosított arra, hogy megfelelő hatékonysággal tudjunk válaszolni a váratlan kihívásra. A Kárenyhítő Hitelprogramunkkal már májusban a piac rendelkezésére álltunk – rögtön azt követően, hogy az Európai Unió a támogatási feltételek lazítása mellett döntött –, júliusban pedig már folyósítani is tudtunk új hiteleket.
A tavalyi évet végül 1100 milliárd forintot meghaladó hitelállománnyal zártuk, ebből 467,5 milliárd forintot tett ki az új hitelfolyósítás, amely közel 1500 új szerződést takar. Ebből a folyósítási volumenből pedig több mint 350 milliárd forintot július után helyeztünk ki – tehát erős második féléven vagyunk túl. A tavalyi év új hitelkihelyezése mind darabszámban, mind volumenben rekordnak számít, a Kárenyhítő finanszírozási termékeink a második legkeresettebbek a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében indított hitelprogramok között. Ez nem csak azt tükrözi, hogy jól sikerült átültetnünk, felhasználnunk az exportértéklánc finanszírozásában az elmúlt években szerzett piacismeretünket és tapasztalatunkat, hanem azt is, milyen kiemelt szerepe van a magyar gazdaságban az exportnak.
Mindezek mellett nem feledkezhetünk meg arról, hogy az EXIM nem csak finanszírozást nyújt az exportláncban dolgozó cégeknek. A 2020-as év során 425 milliárd forintnyi exportbiztosítási állományt kezeltünk és közel 17 milliárd forint értékben nyújtottunk garanciát hitelek biztosítékául. Ezen felül a tőkebefektetési portfóliónk 92 milliárdos értéken zárta az évet.
A hitelállomány-bővülés mennyiben tudható be a hiteltörlesztési moratóriumnak?
Természetesen, közrejátszik, ám ahogy említettem, az év az új kárenyhítő ügyletekről szólt elsősorban.
A bank ügyfeleinek 40 százaléka nem vette igénybe a moratóriumot.
A magas törlesztési arány annak is betudható, hogy az Eximbank egy az exportban résztvevő vállalkozások támogatására specializálódott bank, a külpiacra közvetlenül értékesítő cégeken túl beleértve ebbe a beszállítói lánc szereplőit is. A válság azt is megmutatta, hogy ezen cégek – a diverzifikáltabb értékesítésnek köszönhetően – jellemzően jobb helyzetben vannak.
Azért az ügyfeleiknek is átalakultak a prioritásaik ezekben a hónapokban. Miként tudtak ebben partnerek lenni?
A Kárenyhítő Programcsomag kapcsán egyrészről fontosnak tartottuk, hogy méret tekintetében a teljes magyar vállalati vertikumot ki tudjuk szolgálni a mikrovállalkozásoktól a nagyvállalatokig. Emellett felgyorsítsuk a folyamatot, egyszerűsítsük az adminisztrációt. Akár a járvány miatt jelentkező likviditási problémák kezeléséhez, akár beruházási célok finanszírozásához van szükség forrásra, minden esetben fix kamatozást biztosítunk; a forint, az euró és a dollár alapú kárenyhítő hiteleknél egyaránt.
Ahogyan az várható volt, az kezdeti időszakban szinte minden, kérelmet benyújtó cég a napi likviditását igyekezett megoldani, így a forgóeszközcélú felhasználás a jelentősebb. Ugyanakkor az elmúlt hónapokban erősödött a beruházási hitel és a lízing finanszírozási igények megjelenése is.
Milyen a kárenyhítő ügyfelek összetétele? Kik veszik igénybe az EXIM termékeit?
Az igénylők több mint fele korábban még nem használt EXIM finanszírozást, tehát most, a tavaly kialakult krízishelyzetben épített be először gazdálkodásába exportra szakosodott bank által kialakított pénzügyi szolgáltatást. Iparági szempontból – az exportra jellemző módon – kétharmados arányban a feldolgozóipar dominál, ezt követi a kereskedelem és a logisztika.
Szegmens tekintetében az ügyfelek döntő része, közel 90 százaléka a kis- és középvállalatokhoz tartozik.
A legkisebb cég árbevétele, amelynek a program keretében – számlavezető bankján keresztül, refinanszírozott formában – hitelt biztosítottunk, kevesebb mint százmillió forint volt, míg a legnagyobbé elérte az ötszáz milliárdot. A legnagyobb összegű hitelünk eddig egy közel 17 milliárd forintos kölcsön, a legkisebb pedig nem érte el a három millió forintot. Ez utóbbi egy szállítmányozó mikrovállalkozás refinanszírozott lízing konstrukciója.
A kölcsönök mekkora részében történt a kihelyezés közvetlenül és mekkora volt a kereskedelmi banki refinanszírozás aránya?
A kereskedelmi bankokkal már a koronavírus-válságot megelőzően is kiváló volt a kapcsolatunk, és a Kárenyhítő ügyleteknek is több mint kilencven százalékát refinanszírozásban helyeztük ki. Azt gondolom, ez annak fényében is érthető és ideális, hogy az exportáló vállalatoknak számos olyan kiegészítő termékre van szüksége, amelyeket csak kereskedelmi bankokon keresztül tudnak igénybe venni – gondoljunk például a treasury szolgáltatásokra –, és ezt a strukturált banki kapcsolatot jelentősen meg tudja könnyíteni az „egyablakos” kiszolgálás.
Hogy terveznek most, meddig élhet a Kárenyhítő Program és mi lesz utána?
Az EU átmeneti szabályozásának meghosszabbítása értelmében – a jelenleg hatályban lévő szabályozás alapján – 2021. június 30-ig nyújthatók ezek a támogatott konstrukciók, én ugyanakkor elképzelhetőnek tartok egy újabb hosszabbítást.
Mindazonáltal már készülünk arra, hogy a jelenlegi támogatási rendszer lezárása után is megfelelő kínálattal, széles termékpalettával álljunk az ügyfeleink rendelkezésére.
Miként alakul a megnövekedett hitelezéshez szükséges forrásaik helyzete?
Az elmúlt pár évben az Eximbank évi 200-300, 330 milliárd forintos új hitelkihelyezéssel működött – ez alól 2016 volt kivétel, amikor 440 milliárd forint feletti új hitelt folyósítottunk.
A tavalyi, 467 milliárd forintos hitelezési aktivitást – és természetesen ennek idei folytatását –, forrásteremtési szempontból is biztosítani kell.
Diverzifikált forrástérképünk van: rendelkezésre állnak fejlesztési banki források, bocsátunk ki hazai és nemzetközi kötvényeket. A fejlesztési banki források közül elsősorban az EIB, illetve az Európa Tanács Fejlesztési Bankja (CEB) hiteleit emelném ki. Ami a kötvénykibocsátásokat illeti, tavaly három, forint alapú kibocsátást hajtottunk végre – összesen 137 milliárd forint értékben, ami kiválóan tükrözi a befektetők irányunkba tanúsított bizalmát.
Nemzetközi kötvénykibocsátásban nem gondolkodtak? Az Eximbank hiteleinek jelentős része devizahitel…
Ha például a Kárenyhítő Hitelprogramot nézzük, a kihelyezéseink körülbelül fele euróban, néhány százaléka dollárban történik, a többi forint. Való igaz, szükségünk van devizára, de egyrészt a hazai piacon is lehet devizában kibocsátani – ezt bizonyítja a dollárkötvényünk –, másrészt pedig bilaterális hitel formájában jellemzően olcsóbban tudunk forráshoz jutni, köszönhetően annak, hogy a Világbank-csoporthoz tartozó garanciaszervezet, a MIGA képes garantálni az EXIM által felvett hiteleket, amely által pedig kiváló – AAA szintű – a minősítésünk. Ráadásul a swap piacon is olcsón lehet a forint forrásokat devizára konvertálni.
Mennyiben változott a válság idején az Önök biztosítási intézménye, a MEHIB tevékenysége?
A támogatási szabályok változása a biztosító számára is új utakat nyitott. A magyar export nagyságrendileg 80 százaléka az uniós tagállamokba irányul, de a korábbiakban nem volt lehetőség arra, hogy az Európai Unión belüli kereskedelmi ügyleteket biztosítsuk.
Tavaly óta viszont erre is lehetőségünk van.
Mindez azt jelenti, hogy ha egy magyar cég a korábbi fizetési határidőnél hosszabb intervallumot adva igyekszik erősebb pozíciót elérni partnereinél – vagy akár új vevőkapcsolatokat szeretne kiépíteni – például Német- vagy Franciaországban, exportbiztosítással biztosíthatja ezt a hosszabb futamidejű nyitva szállítást. Ráadásul – ellentétben a piaci hitelbiztosítókkal – egyedi ügyletek biztosítására is készek vagyunk, az ügyfeleinknek nem kell feltétlenül az egész portfóliójukat biztosítani, ami így költséghatékonyabb is számukra. Állami tulajdonú exporthitel-biztosítóként pedig a politikai kockázatokat is képesek vagyunk, tudjuk vállalni.
Ez úgy hangzik, mintha a partnerkockázatok felmérésben, csökkentésében is tudnák segíteni a cégeket.
Egyedi, cégre szóló minősítést végzünk és limiteket állítunk, amelyek alapján a magyar cég eldöntheti, hogy érdemes-e belevágni az ügyletbe, és ha igen, mekkora volumenben vállalja a halasztott fizetéses szállítást; de olyanra is volt példa, hogy ügyfelünk egy komoly lehetőséggel kecsegtető, de – megállapodás esetén – jelentős vevőkitettséggel járó kereskedelmi ügylet megkötésével volt előrehaladott tárgyalásokban egy potenciális, új külföldi partnerrel és az ehhez kapcsolódó exportbiztosítás partnervizsgálata során, segítségünkkel derült arra fény, hogy a külföldi cég csődeljárás alatt áll.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.