Miközben a Belvárosi szakaszon megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, a Duna déli szakaszán csaknem 10 kilométert kell megtenni két híd között. A déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés, a Budapesttel 1950-ben egyesült Csepel 70 éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé.
Az új Duna-híd ezt a régi adósságot rendezi, közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. Az új átkelő a Galvani utca – Illatos út vonalában épül meg lehetővé téve a déli városrészek közötti gyorsabb közlekedést. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni és felesleges kerülők megszűnésével az autók károsanyag-kibocsátása is csökken. Az új Duna-hídon 2x2 közúti sáv mellett kétvágányú villamos is közlekedik majd, valamint kerékpárút és gyalogosjárda szolgálja majd a közlekedőket. A híd megépülésével naponta több mint 50 ezer gépkocsival csökkenhet a belvárosi hidak forgalma.
A Budapest Fejlesztési Központ elődje, a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja egy 2017-ben kiírt nemzetközi tervpályázat alapján a világ egyik legtapasztaltabb hídtervezőit, a holland Buro Happold és a brit UN Studio konzorciumát bízta meg az új Duna-híd megtervezésével. A híd megépítéséről a Kormány 2018 decemberében döntött, a döntést a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa 2020. február 27-i ülésén megerősítette. Az előkészítő-tervező munkát a Budapest Fejlesztési Központ irányítja.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.