Egyáltalán nincsenek könnyű helyzetben azok a vállalkozások idén, amelyek egyéb juttatásokat is terveznek adni alkalmazottaiknak. A koronavírus-járvány okozta bizonytalanság ugyanis a cafeteria-keretek tervezését is nehézzé tette, miután még 2021-ben is hiányoznak azok a stabil pontok, amelyek mentén egy vállalkozás üzleti évét tervezni lehet.
A béren kívüli juttatásoknál már tavaly is látszott a gazdasági visszaesésből eredő bizonytalanság.
Sok ügyfelünknél tapasztaltuk, hogy márciusban felfüggesztették a béren kívüli juttatások nyújtását, majd az év második felében, a járványhelyzet enyhülése után szétosztották a cafeteriára szánt keret maradékát – nyilatkozta a Világgazdaságnak Szendrő Tamás, az Edenred Magyarország ügyvezető igazgatója.
Hozzátette: az látszik, hogy a munkáltatók az idén is igyekeznek felmérni a lehetőségeket a juttatások nyújtása kapcsán, ám a tervezést megnehezíti, hogy a juttatásokért felelős HR-terület sokszor nem kap elég segítséget, információt a pénzügyi területtől, illetve a menedzsmenttől.
Az ügyvezető igazgató szerint ugyanakkor ma már sokkal helyesebb juttatásokról, és nem cafeteriáról beszélni, hiszen egy munkáltatói oldalról indított célzott juttatás sok esetben jobban tudja támogatni az aktuális munkáltatói célokat.
Az idei évet illetően ugyanakkor már jól látszik, hogy most is folytatódik a 2019-ben indult csökkenő trend a juttatások átlagos összegénél.
A Cafeteria TREND nem reprezentatív, 658 munkaadó megkérdezésével készült felmérése szerint az átlagos juttatási keret 6,6 százalékkal alacsonyabb a 2020-asnál. Ez részleteiben azt jelenti, hogy az átlagos, nettó keret 273 ezerről 257 ezer forintra, a bruttó pedig 371-ről 339 ezerre csökkent.
Fata László, a Cafeteria TREND magazin szakértője szerint az is figyelemre méltó, hogy a keretek nem arányosan csökkennek: miközben az évi 300 ezer forint feletti sávban alig történt változás, a legfeljebb 100 ezer forintos kategória – ahová a béren kívüli juttatást nem adó cégek is tartoznak – súlya 6-ról 17 százalékra ugrott. Szintén jelentős változás 2020-hoz képest, hogy a nettó keretet felajánló vállalkozások aránya 25-ről 36 százalékra emelkedett.
Szendrő Tamás szerint a mostani helyzetben a rutinszerű tervezés, a fix költségvetés helyett rugalmasan, több forgatókönyvvel érdemes készülniük a cégeknek, hogy akár egy-két hónapon belül is az aktuális lehetőségekhez, illetve munkavállalói igényekhezlehessen igazítani a juttatásokat. Ma sem lehet tudni például – tette hozzá –, hogy milyen ütemben nyílik ki az ország, mikor jöhetnek lazítások a most érvényben lévő korlátozásokhoz képest.
A járványhelyzet ugyanakkor az ügyvezető igazgató szerint arra is ráirányította a figyelmet, hogy az eddigieknél sokkal fontosabbá vált a munkavállalók számára a biztonság és a családtagok támogatása.
Ezt alátámasztotta az Edenred tavaly novemberben Magyarországon készített kutatása is, amelynek eredménye szerint a megkérdezettek – döntően aktív munkavállalók – 72 százaléka jelenleg is rendszeresen támogatja anyagilag egy vagy több családtagját. Erre a válaszadók zöme a jövedelmének 5-20 százalékát költi, de egytizedüknél 50 százalék fölötti a családtagok támogatására szánt jövedelemarány.
A támogatottak a segítséget jellemzően élelmiszerre, ruhára, gyógyszerre és rezsire költik, vagyis ezek a családtagok közötti transzferek láthatóan az alapvető szükségletek kielégítését szolgálják. Ami pedig különösen fontos, hogy a családtag-támogatás lehetőségét el is várják a dolgozók: 77 százalékuk – ha lehetősége lenne rá – szívesen választana olyan juttatási formát, amelyet közvetlenül megoszthat családtagjaival.
Erre az igényre született meg az Edenred új kártyacsaládja, amely február elseje óta elérhető.
A konstrukció lényege, hogy a munkaadó közvetlenül a munkavállaló családtagjait támogatja. A munkaadó a támogatást a családtag nevére kiállított pre-paid (előrefizetett) kártyán teszi elérhetővé, amit aztán a hozzátartozó meghatározott termékkörök vásárlására használhat. Fontos ugyanakkor, hogy a kártyán lévő összeg készpénzként nem vehető fel. A juttatás nagy előnye, hogy az „egyéb jövedelem” kategóriában adózik, 37,65 százalékos teher mellett.
Fata László szerint az kétségtelen, hogy a SZÉP Kártya továbbra is meghatározó szerepet játszik a béren kívüli juttatásoknál. Ezt segíti az is, hogy a munkáltató június 30-ig várhatóan 15 százalékos közteherrel adhatja szálláshely alszámlára 400 ezer, vendéglátásra 265 ezer, szabadidőre 135 ezer forintos éves keretösszegig.
A SZÉP Kártya szempontjából viszont kulcskérdés, hogy a nyári szezonra tényleg „ki tud-e nyitni” az ország, hiszen ha az újraindulás nem, vagy korlátozottan valósulhat meg, akkor idén nehezebben használhatók majd fel az üdülésre, pihenésre szánt keretösszegek.
Az idei feltöltések költségmentes felhasználására azonban 2023. május 31-ig adott a lehetőség. A szakértő szerint a sport- és a kulturális belépőknél is hasonló a helyzet.
A SZÉP Kártya mellett is vannak olyan juttatási formák – emelte ki Fata László –, amelyek a járványhelyzetben is vonzóak lehetnek az érintett munkavállalók számára: ilyen például az óvodai, bölcsődei költségek térítésének vagy a csekély értékű ajándék adásának a lehetősége.
A járványügyi szűrővizsgálat adómentes juttatási elemként való megjelenése pedig ráirányította a figyelmet a már egy ideje szintén adómentesen adható oltásokra (minden védőoltásra vonatkozik a kedvezmény a kullancstól az influenzáig), amit korábban kevesen használtak, de érzékelhető a további egészség célú juttatások felértékelődése is (például egészségbiztosítási szolgáltatások).
Szendrő Tamás szintén úgy látja, hogy a SZÉP Kártya változatlanul fontos eleme a béren kívüli juttatások rendszerének Magyarországon.
Ezzel együtt – emelte ki – szükségesek az olyan juttatási elemek is, amelyek a mostani, gyorsan változó környezetben is hatékonyan alkalmazhatók, és találkoznak a munkavállalók igényeivel is. Az ügyvezető igazgató szerint a cégek is tisztában vannak azzal, hogy a béren kívüli juttatások fontos szerepet játszanak a munkavállalói elkötelezettség fenntartásában, és keresik a jó eszközöket a megfelelő kínálat összeállításához.
Az Edenred platformja az egyik legnépszerűbb a tranzakciós megoldások és a kártya alapú a juttatások piacán. Az Edenred mindennapi társ a munka világában, amely több mint 850 000 vállalati ügyfél kiszolgálásával 50 millió munkavállalót és 2 millió elfogadóhelyi partnert köt össze a világ 46 országában.
Magyarországon több ezer munkáltató és több százezer munkavállaló ismeri és használja naponta a cég termékeit és megoldásait.
A vállalat szolgáltatásai a hazai piacon is kiszolgálják a munkavállalói juttatások, eladás- és vásárlásösztönző megoldások, szociális juttatások területein felmerülő igényeket a legmodernebb Mastercard kártyás megoldásokon és hagyományos papír alapú utalványokon keresztül.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.