A cigányellenesség taszítja a befektetőket

Még mindig az alacsony politikai kockázati kategóriába sorolják az országot a 64 pontos éves átlag alapján, de még soha nem volt ilyen közel a közepes besoroláshoz – emelte ki Gyulai Attila, a Political Capital igazgató-helyettese. A politikai bizonytalanságot elsősorban a kormányzati instabilitás okozza, még mindig nem biztos ugyanis, hogy a kisebbségi kormány kitölti mandátumát, illetve az sem, hogy a tervezett intézkedéseiből mit sikerül megvalósítani, illetve mely lépések bizonyulnak majd tartósnak.

A roma-nem roma szembenállás is erősödik, és a szélsőjobb intézményesülése ezt fokozza az intézet meglátása szerint. A harmadik kiemelt kockázati terület a korrupció, egy elitváltás ezt a tényezőt mindig megerősíti. Felerősödött a politikai intézményekkel szembeni bizalmatlanság, a kormánnyal szembeni bizalomvesztés tehát kihat más területekre is. Nemzetközi összehasonlításban megállapítható, hogy a válság sehol sem vezetett a politikai különbségek, a szembenállás csökkenéséhez a válság kapcsán.

A nemrég felállt kormány akkor tudna megerősödni, ha az intézményrendszer stabilizálásában tudna eredményeket felmutatni. Az etnikai kérdésben csak ront a helyzeten, hogy a pártok megpróbálják egymás területére áttolni a problémát. A közvélemény meg van győződve arról, hogy a cigány bűnözés növekszik az utóbbi években, pedig ezt a bűnügyi statisztika nem támasztja alá. Az ügyészségek és a bíróságok döntései sem segítenek megoldani a problémát. Mindez még Magyarország tőkevonzó képességét is rontja azzal, hogy nyugati lapokban címlapra kerülnek ezek az ügyek. Az előítéletesség a környező országokban is hasonló, azonban ott a politikai elit nem emeli ezt olyan szintre, mint nálunk.

A korrupcióban korábban a régióban a legjobb helyzetben voltunk, mostanra azonban elveszítettük relatív előnyünket. A párt- és kampányfinanszírozást várhatóan ebben a ciklusban sem sikerül átalakítani – vélekedett Krekó Péter, az intézet vezető elemzője. Ezen kívül a magányszférában is terjed a korrupció. A jogbiztonság is romlott, a bíróságoknál szervezeti feszültségek adódtak, mivel nem sikerült új vezetőket kinevezni. Az Országgyűlés 24 alkotmányos mulasztást görget maga előtt, a sajtószabadságot az elavult szabályozás korlátozza. A bürokrácia terén helyben járás történt: kedvező a közigazgatás létszámának csökkenése, ám még így is a legmagasabb a régióban. A Fidesz ugyan ígérte ennek kezelését, de az utóbbi időben ellentmondásos nyilatkozatok hangzottak el a párt részéről. Az államháztartási kiadások még mindig nagyon magasak régiós összevetésben.

A gazdasági kockázatokat kifejező index 52,6 pontról 45,5 pontra zuhant, továbbra is közepes kockázatot jelezve. A pénzügyi kockázatokat mutató alindex azt fejezi ki, hogy a tőkepiac hogyan ítéli meg az ország stabilitását. Mostanra kifejezetten magas kockázati besorolásba lépett be Magyarország ezen a területen – mutatta be Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója. A kamatkülönbözet terén nagyon magas kockázat rajzolódik ki, amiben nagy szerepe volt annak, hogy nemzetközi segítségre szorul az ország tavaly ősz óta. A hosszú lejáratú kamatok különbözete nem volt még soha ilyen magas szinten, bár jelenleg nem is bocsát ki ilyen papírokat az államkincstár, így a piacról alkotható kép torz. A magyar gazdaságpolitika a vállalt feltételek teljesítéséért mindent megtesz, ennek keretében tett olyan intézkedéseket, amelyek a hosszú távú fenntarthatóság irányába mozdították a gazdaságot. A régióban azonban mára itt a legmagasabb a kamatszint, ez az ára a magas pénzügyi kockázatoknak.

2003-mat követően folyamatosan romlott a magyar konjunktúra, és ez a folyamat az utolsó években gyorsult – mondta el Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Az év végére drámaian rossz besorolásba csúszott a konjunktúra alindexe. Ezt a hirtelen zuhanást elsősorban a külső környezet romlása idézte elő. Év végére már javulást vár a szakértő ebben a tényezőben, a belső kereslet viszont tovább csökkenhet az év során. A régióban sokkal erőteljesebb romlás következett be a konjunktúrában, mivel valamennyi környező ország magasabb szintről indult. A legnagyobb zuhanást Szlovákia szenvedi el, amiben a gazdaság szerkezetén kívül az euróbevezetés miatt bekövetkezett felértékelődés is szerepet játszott. Egyedül Lengyelország volt képes a gazdasági teljesítmény növelésére. A gazdaság egyedüli mentsvára a külső környezet javulása, a belső kereslet élénkülésére rövid távon nem lehet számítani – fűzte hozzá Török.

Az egyensúlyi kockázat a várakozásokkal szemben negatív irányba mozdult – ismertette Bartha Attila, a Kopint-Tárki kutatási igazgatója. Az államháztartás pozíciója ugyan javult, de a teljes gazdaság egyensúlya nem változott. A lakosság eladósodása folyamatosan nőtt, amíg nem ütközött fizikai akadályba a válság begyűrűzése miatt. Némi optimizmusra ad okot, hogy ezt idén már nem tudja folytatni a lakosság. A külső egyensúlyi helyzetben inkább technikai okok miatt nem következett be javulás. Az EU-tól várt pénzek egy része nem érkezett meg tavaly év végén, csak 2009 elején, ami 2008-ra rosszabb tőkemérleget eredményezett, idénre viszont jobbat fog. A munkapiac hosszú pangási időszak után romlani kezdett, és ez minden bizonnyal folytatódni fog – állapította meg a szakember. A magánszektorban brutális az alkalmazkodás a gazdasági válsághoz, a közszférában viszont visszafogott az elbocsátások száma. A munkanélküliséghez kapcsolódó kockázatok terén további jelentős növekedésre számíthatunk. 2010 lesz az első olyan év, amikor a gazdasági kockázatok mérséklődhetnek – vélekedett Bartha.