Rosszabbul törlesztenek a városok

Megduplázódott a nem fizetés aránya az önkormányzati hiteleknél az elmúlt években. A jelenségre a Takarékbank elemzése hívta fel a figyelmet: mint írták, a korábbi 2 százalék körüli szintről mostanra 4 százalékra emelkedett a rosszul törlesztők aránya.
Az adat úgy is figyelemre méltó, hogy jóval jobb ez a mutató, mint a magánszemélyek vagy vállalkozások körében. Sőt, a települések még így is jó adósnak számítanak, a bankok biztosabbak lehetnek abban, hogy viszontlátják a pénzüket, ha az önkormányzatoknak hiteleznek. Ám miközben a legnagyobb hiteleket a közepes, illetve a nagyvárosok veszik fel, úgy tudjuk, elsősorban a kistelepülések vannak bajban, amikor eljön a törlesztési határidő. Akut nagyvárosi problémáról eddig csupán egyszer hallhattunk, ott sem a hitelek kapcsán, de az egyik legnagyobb hitelfelvevő városból: néhány hete folyt szóváltás Hódmezővásárhely és az oda gázt szolgáltató E-Star közt.

A cég azt állította, hogy az önkormányzat közel egy éve nem fizetett nekik, a városvezetés pedig cáfolta ezt. Ennek a vitának a hevében hangzott el az a megjegyzés az E-Startól, hogy a magyar önkormányzatoknak mintegy másfél milliárdos az összesített tartozásuk csak ezzel az egy vállalattal szemben.
A hitelek esetében nagyobb települések súlyos nemfizetési problémáiról ugyan még nem szóltak a hírek, de a jövőkép nem biztató. Azt a banki elemzés is kiemeli, hogy a devizahitelek jelentősen rontják a helyzetet, de az elmúlt hónapokban több elemző is felhívta a figyelmet arra, hogy e jelenség miatt lehet nagyobb a baj. Elérkezett ugyanis a határidő, amikor el kellett kezdeni visszafizetni az első részleteket az olyan devizahitelek után, amelyeket 2006-2007 környékén vettek fel, még a mostaninál sokkal kedvezőbb árfolyamokon. Akkor ez jó ötletnek tűnhetett, ám a sikeres folytatáshoz a globális és a magyar gazdaság stabilitására is szükség lett volna. Több városban, így például az egyik leginkább eladósodott Pécsett is jövőre kezdődik az 5-6 éve felvett hitelek törlesztése.

Abban az időszakban ugrott meg drasztikusan a települési kötvénykibocsátás és hitelfelvétel népszerűsége; a települések teljes tartozásállománya már meghaladta az 1000 milliárd forintot, míg az előző évtized közepén ennek kevesebb, mint harmada volt ez a mutató. A 23 megyei jogú város összesített pénzintézeti kötelezettsége 2007 végén 169 milliárdos volt, 2010-re pedig már elérte a 338 milliárd forintot. Pécsett 37,9, Miskolcon 32, Debrecenben 27,5, Hódmezővásárhelyen 20,7 milliárdos volt ekkor a banki tartozás, ám az összképet nézve néha a milliárdoknál is fontosabbak lehetnek a milliók. Ugyanis a nagyobb költségvetésből gazdálkodó és a bankokkal folytatott tárgyalásokon gyakran jobb érdekérvényesítési képességgel bíró nagyvárosoknál súlyosabb problémákkal néznek szembe azok a kisebb települések, amelyeknél már néhány tízmillió forint hiánya is komolyabb nehézségeket okozhat.

A jövőben nagyobb változást jelenthet a törvényi módosítás, amely szerint 2013-tól nem lehet már olyan települési költségvetést elfogadni, amelyben hiánnyal számolnak. Ezzel párhuzamosan azonban egy másik szabályozást is bevezetnek jövőre: csak kormányzati engedéllyel lehetne a működésre hitelt felvenni. A két változtatás együtt nem könnyű helyzetet okoz; több városban már idén is csak úgy tudták a pozitív tartományba fordítani a büdzsé számait, hogy olyan terveket írtak be a költségvetésbe, amelyek legalábbis nehezen teljesíthetőnek látszanak. Ilyen lehetett például ingatlaneladással számolni, vagy előre betervezni a büdzsébe egy-egy sikeres hitelfelvételt.