Az euróövezeti tagság legnagyobb kelet-európai várományosa ezidáig csak a "távoli jövő" lehetőségének tekintette a közös deviza bevezetését. Úgy tűnik azonban, hogy az ország vezetői egyre inkább attól tartanak: kimaradhatnak abból, amit ők "európai magnak" neveznek.
"Jobb, ha észben tartjuk, hogy minél tovább késlekedünk, annál nehezebb lesz a dolgunk, mivel az euróövezet ezalatt szépen felépíti magát. Több csatlakozási követelmény lesz, több szerződést kell majd aláírni már ahhoz is, hogy öt vagy hat év múlva be lehessen lépni" - mondta Roman Kuzniar, hozzátéve, hogy az elnöki hivatal számításai szerint 2016. január elseje reális határidőnek tűnik a belépésre.
A lengyel politikát ebből a szempontból aggasztják az euróövezeti válság rendezésére meghozott olyan nagyléptékű intézkedések, mint például az Európai Központi Bank mandátumának kibővítése bankfelügyeleti jogkörrel.
Donald Tusk miniszterelnök pénteken kijelentette: az igaz, hogy a tényleges belépési folyamat akár éveket is igénybe vehet, de "ennek lehetősége is könnyen elillanhat, ha az elkövetkező pár hónapban Lengyelország nem hozza meg a döntést".
Lengyelország az EU hetedik legnagyobb nemzetgazdasága, és az egyetlen olyan tagja, amelyik a globális pénzügyi válság után el tudta kerülni a recessziót. Bár ez leginkább devizája 2008 vége óta elszenvedett hatalmas mértékű leértékelődése exportösztönző hatásának tulajdonítható.
Rábeszélni az országot ennek az előnynek a feladására nem lesz egyszerű feladat. Közvélemény-kutatások szerint a lakosságnak kevesebb mint egyharmada támogatja a zloty feladását az euró javára, és a kormánynak sem lenne egyszerű dolga megszerezni az ellenzék támogatását az alkotmány csatlakozáshoz szükséges megváltoztatásához.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.