Angela Merkel a politikai évadot záró nemzetközi sajtótájékoztatójának bevezető előadásában az NSA-üggyel kapcsolatos német kormányzati információkra vonatkozó kérdéseket megelőzve hangsúlyozta: "teljességgel lehetetlen", hogy bármilyen konkrétumot mondjon az NSA titkos adatgyűjtő programjáról, mert a német kormány még nem kapott választ a kérdéseire Washingtontól, és nem fejeződtek be a német szervek vizsgálatai sem. Ezért egyelőre azt sem lehet tudni, hogy a PRISM programról kiszivárgott részletek "a jéghegy csúcsát" jelentik-e.
Egy sor következtetést viszont már le lehet vonni. Szükség van egyebek között uniós szintű új infokommunikációs kezdeményezésekre. Európa a Boeinggel szemben létrehozta az Airbus-t, a GPS rendszerrel szemben pedig kiépíti a Galileo rendszert, és hasonló gondolkodásnak kellene elindulnia az infokommunikációban is - mondta a német kancellár
Hangsúlyozta: az adatvédelem területén egyensúlyba kell hozni a biztonságot és a szabadságot, ezért a terrorizmus fenyegetése ellenére "nem szabad mindent megtenni, ami technikailag lehetséges". Németország "nem a korlátlan megfigyelés állama, hanem a szabadság országa, ahol a jog ereje érvényesül, és nem az erősebb joga diktál" - tette hozzá Angela Merkel az NSA adatgyűjtési tevékenységével kapcsolatban, kiemelve, hogy "német földön a német törvényekhez kell igazodnia" az amerikai partnereknek is.
Az elektronikus kommunikációban azonban nem egyértelmű, hogy hol húzódnak az államhatárok. Nem véletlen, hogy a Facebook Írországban jegyezte be európai vállalatát, hiszen ott megengedőbbek az adatvédelmi szabályok, mint az EU-ban máshol - mondta Angela Merkel. Éppen ezért a magánszféra védelmében új nemzetközi megállapodásokra van szükség, az EU-ban pedig egységes és szigorú adatvédelmi szabályokat kell bevezetni - tette hozzá.
A német kormányzat képviselői azt állítják, hogy csak Edward Snowden, az NSA egykori munkatársa által júniusban kiszivárogtatott részleteket bemutató sajtóbeszámolókból szerzett tudomást az NSA titkos adatgyűjtő programjáról. A lakosság többsége nem hisz a kormánynak: egy felmérés szerint a németek 79 százaléka úgy véli, a berlini vezetés tudott arról, hogy az amerikai hírszerző szervek megfigyelik a globális elektronikus kommunikációt.
Németországban a náci Gestapo és a keletnémet állampárti belbiztonsági szolgálat, a Stasi emléke miatt rendkívül érzékeny téma a személyes adatok kezelése, így az NSA-botrány fontos üggyé vált a belpolitikában. A szeptemberi országos parlamenti választásra készülő pártok támogatottságán egyelőre nem változtatott az ügy, a felmérések szerint a konzervatív CDU/CSU a szavazatok nagyjából 40 százalékára számíthat, míg a legnagyobb ellenzéki erő, a szociáldemokrata párt (SPD) 25 százalék körül áll.
A két párt közötti nagy különbség ellenére bizonytalan, hogy fennmarad-e a 2009 óta kormányzó konzervatív-liberális koalíció, mert a liberális FDP támogatottsága az 5 százalékos parlamenti bejutási küszöb körül ingadozik. A választási eredmény "szoros lesz" - mondta pénteki tájékoztatóján Angela Merkel.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.