Miért lett újra 300 forint az euró?
Átlépte a háromszáz forintos szintet az euró ára azt követően, hogy a hazai fizetőeszköz hét egymást követő napon is gyengült az európai valutával szemben. Két hét alatt 290 közeléből fokozatosan jutott a lélektani határig a kurzus, és tegnap öthetes mélypontra került az euróval szemben. Július 18-a óta pedig csak egyetlen nap volt, amikor a hazai deviza javítani tudott pozícióján. A forinton kívül a hosszabb lejáratú magyar államkötvények is kedvezőtlenül teljesítenek, és a tőkepiacon is érezhető a kockázatkerülés.
Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes a hónap közepén jelezte egy interjúban, hogy a devizahitelesek újabb segítséget kaphatnak. Ezt több kormányzati tisztségviselő is megerősítette, tegnap pedig Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter egyeztetett Patai Mihállyal, a Bankszövetség elnökével a közel 570 ezer darab lakáscélú devizahitel kivezetéséről. Az NGM közleménye szerint a következő hetekben ezek az egyeztetések folyamatosan lesznek.
Az OTP árfolyamát is megtépázta a devizahitelesek mentése, hiszen Navracsics bejelentése után egy hét leforgása alatt 5 000 forintról 4 000-re esett a kurzus. A zuhanáshoz ugyanakkor az is hozzájárult, hogy Csányi Sándor elnök-vezérigazgató piacra szórta szinte az összes OTP-részvényét, és más vezetők is eladtak a papírokból. Jelenleg 4 500 forint körül mozog az OTP árfolyama, jelentős volatilitás mellett. „A devizahitelesek mentőcsomagja már a sokadig bankokat érintő teher lesz, és ebbe sem fog belerokkanni a bankrendszer” – oszlatta el az aggályokat a Világgazdaság kérdésére Balásy Zsolt, az MKB Bank elemzője.
A hazai deviza gyengélkedése a devizahitelek kivezetése mellett a magyar monetáris politikai bizonytalansággal függhet össze. A régiós devizákkal szemben hetek óta alulteljesítő a forint – emelte ki a Világgazdaságnak Soós Róbert, az XTB Magyarország piaci elemzője.
Matolcsy György a múlt heti kamatdöntést követő sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a jegybank 3–3,5 százalékos szintre csökkentheti a jelenleg 4 százalékos alapkamatot. Az MNB elnöke hozzátette, hogy a tavaly augusztus óta tartó havi 25 bázispontos vágásoknál kisebb mérséklésekre lehet számítani. Matolcsy arról is beszélt, hogy az MNB a monetáris politikát a jegybank 3–3,5 százalékos inflációs céljával összhangban fogja alakítani, ami meglepetést okozott, hiszen az MNB célja 3 százalék. Később a jegybank közölte, hogy „rugalmassá” alakították az inflációs célt. Ez pedig felvetheti az MNB elkötelezettségét az elsődleges célja kapcsán, ami infláció elleni közdelem.
Összességében az látszik, hogy a forinteszközök kamatelőnye fokozatosan csökken az irányadó kamatszint 12 hónapja tartó mérséklése közepette – és a kamatvágások várható folytatása tovább mérsékli azt –, miközben a devizahitelesek új mentőcsomagja növeli a kockázatokat. Mindez a külpiaci hangulat esetleges romlása esetén igen kedvezőtlenül érintheti a 300 közelében tanyázó forintot. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője lapunknak azt mondta, hogy az év hátralévő részében 300 forint körül ragadhat az euró árfolyama.
A magyar államkötvények hozama is emelkedő pályára állt. A július közepén mért 5,6 százalékról 6,4-re ugrott a 10 éves papír hozama. „A magyar hozamok azzal párhuzamosan emelkednek, hogy a külföldiek állampapír-állománya csökkent az elmúlt hetekben” – mondta Balásy Zsolt. A külföldi befektetők kezében lévő állampapírok állománya a hónap közepén mért 5 170 milliárd forint körüli összegről több mint 100 milliárddal csökkent a múlt hét végéig. Ugyanakkor júliusban 120 milliárd forintnyi Kamatozó Kincstárjegy került a kisbefektetőkhöz. Balásy szerint az elmúlt években sokszor láttuk, hogy az unortodoxiától való félelem miatt alulteljesítenek a magyar eszközök. „Lehet, hogy a piac egy idő után már nem fogja elhinni, hogy visszatér a normális kerékvágásba a magyar gazdaságpolitika, ám eddig mindig helyreállt a rend.”
Nem változtat az előtörlesztés
Magyarország megítélésén az sem segített, hogy – mint azt a Nemzetgazdasági Minisztérium a héten jelezte – korábban visszafizetjük az IMF-nek a 2008-ban felvett kölcsönt. Így augusztus közepéig törleszti az ország a 2,2 milliárd eurós tartozást, amelynek utolsó nagyobb részlete 2014 márciusában lett volna esedékes.Júniusi adatok szerint az állam a jegybankban 1 531 milliárd forint értékű betétet tartott, melyből 1 055 milliárdnyi devizában volt, ami 3,57 milliárd euró – írták a Commerzbank elemzői. Hozzáteszik, ha az előtörlesztéshez csak a devizát használják, akkor augusztus végére 1,4 milliárd euróra csökkenhet az egyenleg, és a 2014-ben lejáró 1,6 milliárd eurónyi devizakötvény miatt nem zárható ki, hogy a forinttartalékokhoz is hozzá kell majd nyúlni.
Júniusi adatok szerint az állam a jegybankban 1 531 milliárd forint értékű betétet tartott, melyből 1 055 milliárdnyi devizában volt, ami 3,57 milliárd euró – írták a Commerzbank elemzői. Hozzáteszik, ha az előtörlesztéshez csak a devizát használják, akkor augusztus végére 1,4 milliárd euróra csökkenhet az egyenleg, és a 2014-ben lejáró 1,6 milliárd eurónyi devizakötvény miatt nem zárható ki, hogy a forinttartalékokhoz is hozzá kell majd nyúlni. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.