Így lépi túl a keretet a Fidesz

Ligeti Miklós elmondta, hogy a Fidesz-KDNP a Civil Összefogás Fórum (CÖF) és a kormány segítségével kétszeresen lépi túl a törvény által meghatározott egymilliárdos határt a választások előtt több mint egy hónappal, és az is látszik, hogy ennek semmilyen következménye nem lesz. A TI nyomon követi a köztéri óriásplakátokat, a médiahirdetéseket, a direkt marketing eszközöket (postai levél, sms, telefon, személyes megkeresés), és a pártrendezvényeket is.

Beárazták a pártok által kampánystábra, közvélemény-kutatásokra és promóciós tárgyakra fordított költéseket is. A felmérés szerint 20 forintos darab árral számolva a szórólapokat a Fidesz-KDNP 58 milliót, az Összefogás 47,5 milliót, a Jobbik 39,6 milliót míg az LMP 16,3 milliót költött csak szórólapokra. 2010-ben a TI szerint az MSZP és a Fidesz a megengedett 386 millió helyett 1,2-1,5 milliárdot költött a kampányra.

Ligeti szerint a kormánypártok kampányát „civilnek tűnő” hirdetések is segítik, a CÖF november és február között erre 570 milliót szánt. A kormány november óta 540 milliót költhetett a „Magyarország jobban teljesít” és a rezsicsökkentést népszerűsítő kampányára. Ligeti szerint az új kampányfinanszírozási törvény alkalmatlan a kampánykorrupció felszámolására, például nem tiltja a kampány kiszervezését a civil szervezeteknek, nem szabnak gátat a kormányzati korteskedésnek.

„Örülünk annak, hogy a TI is részt vesz a kampányban, mi az ő költségeiket nem fogjuk az MSZP költségeihez számítani” – közölte Gulyás Gergely. A Fidesz képviselője elmondta: a törvényi kereteket betartó Fidesz nem lát rá a CÖF gazdálkodására. Sérelmezte, hogy ugyanezeket a kutatásokat nem készítették el, amikor „2006-ban a Gyurcsány-kormány nagyságrendileg több pénzt költött el egyértelműen nem tájékoztatásra, hanem meghamisított adatokkal a választók félrevezetésére”.

Az idén az előzetesen becsülteknél (és a 2010-es kétfordulós voksolásnál) is drágább lesz a már egyfordulóssá vált parlamenti választás 6-6,5 milliárdos költséggel. Ligeti lapunknak ezzel kapcsolatban azt mondta: a demokrácia pénzbe kerül, nem a költségek nagysága a kérdés, hanem az, hogy ezt a pénzt mennyire átláthatóan költik el.