Ezt várják a közvélemény-kutatók

Az Ipsos legfrissebb felmérése szerint a a Fidesz 56 százalékot, a Jobbik 17, az MSZP 15, a DK és az Együtt-PM 5-5 százalékot érhet el, az LMP pedig az eltökélt szavazói kör 3 százalékának támogatását élvezi. A Jobbik előretörése mellett a kis pártok sorsa lehet a nagy kérdés: egyértelmű, hogy ilyenkor mindenki azt találgatja, jól járhatnak-e a kicsik a várhatóan alacsony részvétellel. Ha azt feltételezzük, hogy egy kis párt szavazói elkötelezettebbek, akkor igen. Az 5 százalékos küszöb közelsége - és a tudat, hogy így akár egymást üthetik el a bejutástól, miközben a Jobbik második lenne - taszító erő lehet, de ezt ellensúlyozhatja, hogy az áprilisban együtt induló baloldali pártok most külön erőfelmérőnek használják az EP-választást.

A Medián szerint a Fidesz támogatottsága a választani tudó biztos szavazók körében 56 százalékra nőtt, a Jobbik 17, az MSZP 14 százalékon áll. Így ezen pártok képviselői szinte biztosan bejutnak az Európai Parlamentbe. A kutatás szerint a másik három párt bejutása igencsak kérdésesnek látszott április végén: a biztos szavazók között az LMP és az Együtt-PM is 4-4 százalékon, a Demokratikus Koalíció (DK) 2 százalékon állt.

Érdekesek az európai számok is: a friss felmérések szerint a Néppárt (benne a Fidesszel), amelynek 1999 óta a legnagyobb a frakciója az EP-ben, alig 10-20 mandátummal előzheti meg a baloldalt. A szocialisták nagyon jönnek fel, de a hátrányuk még megvan. A harmadik helyre a liberálisokat, negyediknek a zöldeket tartják esélyesnek. Az pedig egész Európa számára nagy kérdés lesz, mit lehet képes elérni a szélsőjobb. Nem kizárt, hogy Franciaországban akár még nyerhetnek is, a frakcióalapításhoz szükséges 25 képviselőjük a 751-ből szinte biztosan meglesz, ám ahhoz, hogy frakciójuk is legyen, legalább 7 országból kell, hogy összeüljenek a képviselők. Márpedig ez nem egyszerű úgy, hogy néha épp egymást utálják a legjobban.