„Már az is súlyos kérdés, ki fog itthon minket gyógyítani”

Az egészségügyi közkiadások terén Magyarország a visegrádi országok között sereghajtónak számít – hívta fel a figyelmet Kökény Mihály, a Horn-kormány harmadik népjóléti minisztere (1996-1998 között), illetve a Medgyessy-kormány szakminisztere (2003-2004).

Tarthatatlan, hogy itt tartunk a közösségi ráfordításban – jegyezte meg. Kifogásolta, hogy akkor, amikor ilyen helyzetben van az egészségügy, az szja 1 százalékpontos csökkentését tervezik, ami szinte érzékelhetetlen az emberek számára, azonban ez a lépés 120 milliárdot kivon a büdzséből. „Ez az összeg az egészségügyben olyan injekció lenne, amiből például el lehetne kezdeni a bérfelzárkózást, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy megálljon a szakemberek exodusa. Most már az is súlyos kérdés, ki fog itthon minket gyógyítani” – mondta.

Kiemelte: az egészségügy nem prioritás, kiderül a költségvetési törvényjavaslatból. Ma olyan kormányzati struktúra van, amely nem ad minisztériumi szintű képviseletet a szektornak. „A politika viszont túl mélyen benyomult az egészügyi politika döntés-előkészítési folyamataiba az utóbbi 25 évben” – jegyezte meg.

Rácz Jenő, az első Gyurcsány-kormány minisztere az egészségügy finanszírozási kérdésével kapcsolatban kiemelte: e terén nem mondható, hogy félünk a magánszektortól, hisz a nemzetközi átlag felett van Magyarország az egyharmados magánfinanszírozási aránnyal. „A működtetés már más kérdés” – tette hozzá. Szerinte a mostani időszak, amikor a kórházak visszakerülnek az állami szektorba, a magán- és közellátás éles szétválasztásáról szól.

Ahhoz, hogy a szektor több költségvetési forráshoz jusson, kiemelt fontosságú lenne a szakmai összefogás – emelte ki. Ezzel egybehangzóan beszélt Gógl Árpád, az első Orbán-kormány minisztere (1998 és 2000 között) is, aki szerint az „utolsó utáni pillanatban” vagyunk a szakmai konszenzus vonatkozásában. Az előző hétéves uniós ciklussal kapcsolatban elmondta, hogy az EU-források sajnos főként csak infrastrukturális fejlesztésekre voltak fordíthatók az egészségügyben. Kökény Mihály az új hétéves ciklussal kapcsolatban kiemelte: nem sikerült jól lobbiznia az egészségügy-politikának, 2014-2020 között lényegesen kevesebb EU-forrás jut az ágazatra.


Többet költenek a magyarok egészségügyre

A nyugat-európai és a skandináv országokban rendkívül magas az egy főre jutó GDP, ám a régiónkban jóval alacsonyabb – mondta a konferencián Bodrogi József egészségügyi közgazdász.

Az egy főre jutó egészségügyi kiadások 2006 és 2012 között vásárlóerő-paritáson emelkedtek nyugat-európai és a skandináv országokban, és a válság ellenére a régiónkban. Rámutatott, hogy Lengyelországban és Szlovákiában azonban a betegek hozzájárulása csökkent az egészségügy finanszírozásához, Magyarországon viszont jelentősen nőtt az elmúlt években.


Zombor: a folyamatos önbecsapás állapotában vagyunk

Szinte mindenki ugyanazokkal a határokkal küzd és küzdött az elmúlt évtizedekben az egészségügyben"– mondta Zombor Gábor, egészségügyért felelős államtitkár.

A pozitívumok ellenére az Európai Unióban a GDP arányos költésünk az egészségügyre még mindig a legalacsonyabbak közé tartozik, és az egészségügyben dolgozók bére is a legalacsonyabbak közt van – mutatott rá az államtitkár.


Orvosi menekülő utak: külföld vagy magánrendelő

Az orvosok menekülési útja a külföld vagy a magánrendelő lehet – mondta Szepesi András orvos, egészségügyi közgazdász.

A hazai egészségügy válságjelenségei között az elégtelen bérezést, a szakemberek elvándorlását, a hálapénzt, az adósságokat, illetve az ellátó, valamint az irányító struktúra problémáit sorolta fel. Emellett kiemelte, hogy az utóbbi években a jogszabályi környezet toldozása-foltozása zajlik, elavultak a szektorra vonatkozó törvények.


Évi ötvenezret költ egy átlag család magánorvosra

Megvan a fizetőképes kereslet Magyarországon, illetve bővül is az egészségügyi magánellátásra vonatkozóan – kezdte előadását Kertész Balázs.

A Szinapszis Kft. kutatásai szerint az emberek 70 százaléka ad vagy adna hálapénzt az orvosoknak, de elsősorban a megfelelő minőségű szolgáltatás „megvásárlása” miatt. 30 százalék kizárólag állami egészségügyi ellátóhoz fordulna, vagy azért mert drágának tartja a magánellátást, vagy azért mert elvi kérdésként tekint erre, miszerint azért fizet tb-t, hogy ne kelljen külön fizetnie az ellátásért.


Járulékkedvezmény a magánorvoshoz járóknak?

Javíthatna a magánegészségügy jelenlegi helyzetén, ha a magánszolgáltatást igénybe vevők járulékkedvezményt kaphatnának – hangzott el a konferenciának azon panelbeszélgetésén, amelyen hazai magánkórházak vezetői vetek részt.

„A járulékfizetők 53 százaléka jár magánorvoshoz, ezzel ők valójában kétszer fizetik meg az egészségügyi ellátásukat” – mondta Lantos Gabriella, a Róbert Károly Magánklinika operatív igazgatója.


Koncentrált az egészségpénztári szektor

Jelentős koncentráció jellemzi a hazai egészségpénztári szektort a tagok eloszlása alapján – mondta Takács Zoltán, a Főnix-Med Zrt. vezérigazgatója a Világgazdaság konferenciáján.

Takács több jellemzőt is felsorolt arra vonatkozóan, hogy mi tekinthető egy egészségügyi vállalkozás ismérvei között. Ezek szerint magántőkéből létesül, tevékenységéhez szükséges erőforrásokat maga biztosítja (tárgyi és személyi egyaránt), üzleti kockázatot vállal (profit – veszteség), minden nyújtott szolgáltatásról számlát ad, illetve piaci áron vásárolt eszközöket, anyagokat használ. Minden más szerinte gebinnek vagy Btk-ügynek tekinthető.


Állami intézmények magánszolgáltatásai: mindenki jól jár

A bérezés javítása is a célja volt annak, hogy magánszolgáltatásokat indítottak el állami egészségügyi intézmények – ez is kiderült a Világgazdaság egészségügyi konferenciájának egyik panelbeszélgetésén.

„A magánszolgáltatások elindítása úgy kezdődött nálunk, hogy sok külföldi beteg keresett meg minket, majd aztán mindenféle marketing nélkül egyre több magyar páciensünk is lett, és a bevezetett szigorításig valójában több lett a magyar ügyfelünk” – mondta el az Uzsoki Kórház főigazgatója az intézmény magánszolgáltatásairól. Ficzere Andrea kiemelte: a szolgáltatás elindításával egyben saját kollégáik bérezési helyzetén is javítani kívántak.

 
Szűkös állami forrásokra panaszkodnak az egészségügyi magáncégek

Az állami finanszírozás szűkösségére panaszkodtak a konferencia egyik másik panelbeszélgetésén az állami egészségügyi ellátásban résztvevő magán vállalkozások (patikák, eszközbeszállítók, háziorvosok) vezetői.

A háziorvosok 20 év után sem rendelkeznek olyan körülményekkel, amelyek egy valódi vállalkozáshoz szükségesek – mondta Selmeczi Kamill, a FAKOOSZ Alapellátó Orvosok Szövetségének elnöke.


Magánorvoslás - Egységes minőségbiztosítási rendszerre lenne szükség

Egy egységes minőségbiztosítási rendszer bevezetése nagyban elősegítheti az egészségügyi magánszolgáltatók fennmaradását – hangzott el ez a megállapítás is a konferencián.

A magánszolgáltatók fő konkurense a paraszolvencia, miután az állami intézményekben a közfinanszírozást kihasználva szolgálják ki a pácienst, és így jutnak bevételhez – mondta Rékassy Balázs egészségügyi közgazdász.