Terrorhullám várható Európában?

Miért éppen Párizs?
Franciaország előbb kezdte el bombázni Líbiát, mint azt az ENSZ-határozat lehetővé tette volna; a franciák vesznek részt legaktívabban a Maliban zajló polgárháborúban, és Franciaország azon kevés állam egyike, amelyek követelték az Iszlám Állam bombázását Szíriában és Irakban. A terroristák számára a félelemkeltésen kívül fontos az is, hogy minél nagyobb hírértéke legyen az elkövetett cselekménynek. Ezért választanak fővárosokat, fiatal áldozatokat és csaptak le Párizsban egyszerre több helyen.

A párizsi volt a legnagyobb terrorakció Európában?
Nem, mert 130 a párizsi áldozatok száma, míg 2004-ben a madridi támadásokban 191-en haltak meg a Global Terrorism Database adatai szerint. A helyzet a hetvenes és nyolcvanas években egyébként még rosszabb volt: akkoriban a terrorizmus, szinte minden évben két-háromszáz halálos áldozatot szedett Nyugat-Európában.

Miért erősödik a terror a világban?
Nem biztos, hogy a terrorizmus erősödik, inkább azt mondhatjuk, hogy szűk két évtizede a terror is gyorsuló tempóban globalizálódik. Ezt éljük meg jelentős változásnak itt Európában is – mondta Feledy Botond, külpolitikai szakértő. Addig ugyanis az akciók nagyrészt Afrikában és a Közel-Keleten zajlottak. Egyébként ez most is így van, csak nem fordul ekkora figyelem feléjük.

Mik a terroristák igazi céljai?
A valódi célok csak a lokális terrorizmus esetén (mint amilyen pl. az észak-ír IRA vagy a baszk ETA volt) határozhatóak meg egyértelműen. A globalizált terrorista hálózatoknak az elsődleges célja önmaguk fenntartása, és utána persze következnek olyan általános célok, amelyek nem túl konkrétak, vagy elérhetőek.

Mitől ilyen erős az Iszlám Állam?
Az Iszlám Állam nem különösebben erős, csak jókor volt jó helyen: egy politikai-katonai vákuumba a megfelelő pillanatban nyomult be Szíria és Irak területén, miközben rengeteg amerikai fegyvert sikerült zsákmányolnia – véli Feledy Botond. - Jelentős részben Szaddam volt katonai vezetői alkotják a vezérkarát, így persze egy átlagos milíciánál jóval erősebbek lehetnek. De a soknemzetiségű, gyakran egy nyelven nem is beszélő csapatok nagyon megnehezítik a működésüket. Addig pedig, amíg nincs politikai megoldás az Iszlám Állam összeomlása utáni helyzetre, egyik érdekelt fél sem akarja felőrölni az erejét, így igazából politikai akarat hiányában nem léptek fel eddig keményebben ellene és ezért létezhet és erősödhet régóta.

Miből pénzeli magát az Iszlám Állam?
Az Iszlám Állam valóságos bűnszervezetként működik, innen a nemzetközi szakértők által 2 milliárd dollárra - 580 milliárd forint - becsült vagyona. Ez elrabolt nyugati túszokért követelt váltságdíjból folyik be, de kereskednek is. Kábítószerekkel, emberkereskedelmet is folytatnak és az elfoglalt olajmezőkön kitermelt energiahordozókat is eladnak. Más források szerint milliárdokat kaszálhatnak műkincskereskedelemből is.

Ha szétverik, új terrorszervezet jön?
Ha szétverik és nincs politikai terv a terület sorsának rendezésére, akkor mindenképpen jön egy új szervezet. Éppen azért nem verték szét eddig, mert biztosítani kell, hogy a regionális és globális hatalmak is valamiféle egyezségre jussanak.

Ez már tényleg a III. világháború?
A klasszikus háborúk a legritkábbak manapság: szuverén országok reguláris seregei alig-alig csatáznak egymással. Most sem ez történik, még a közel-keleten sem, így kár a világháborúkhoz hasonlítani, most új jelenségekkel van dolgunk: globalizált terror, befagyott konfliktusok, felemelkedő regionális hatalmak, kiberháború – véli Feledy Botond. Németh József Lajos szerint sem világháborúval állunk szemben, mégha ez politikai szempontból hatásosan is hangzik. Az alkalmazott módszereit tekintve, az első nagy kiterjedésű hibridháborúnak mondható, ami most zajlik. Kiszámíthatatlanul, nem teljes képességű, de kiképzett emberek hajtják végre az akciókat, puha célpontok ellen.

Európa veszélyben van?
Feledy Botond szerint Európa kitettsége növekszik: sem méretéhez és gazdasági súlyához képest megfelelő hadereje nincs, főleg nem távolabb is bevethető ereje. E mellett a belső biztonsága is szétszabdalt a számtalan uniós tagállama közt, jóval kevesebb együttműködéssel, mint ami például az USA tagállamait jellemzi.

Párizs után terrorhullám várható Európában?
Igen. A terroristák számára világossá vált, hogy a kontinens nem elég felkészült, hogy elhárítsa a támadásokat. Az Iszlám Állam közel-keleti felszámolása után már al-Kaida módra működhet, tehát a nyugaton elkövetett merényletekből fog „megélni” – mondta Feledy Botond. - Emiatt alighanem sok kísérlet lesz további merényletekre - az pedig nem kis részben rajtunk múlik, hogy ezeket sikerül-e elkerülni. A következő fél évben mindenesetre az esélyei egy bekövetkező merényletnek növekednek.

Mennyibe kerül a világnak a terrorizmus?
Soha nem került még annyiba, mint tavaly. A Global Terrorism Index szerint 52,9 milliárd dollár volt a terrorizmus globális költsége. A szervezet szerint utoljára 2001-ben járt ehhez közel a mutató. Ráadásul ebben csak a terrorista támadásokban elhunytak vagy megsérültek kieső bérét és a családjuk extra költségeit számolták bele, a támadások utáni megsokszorozott biztonsági költségeket és egyebeket nem. Érdekes az is, hogy a többi erőszakos bűncselekményeknek 32-szer, a gyilkosságoknak pedig 13-szor akkora a gazdasági költsége a világban, mint a terrorizmusnak.

Újra lezárja a határokat Európa?
​Előfordulhat további megvalósuló terrormerényletek esetén, hogy újabb tagállamok döntenek a határok ideiglenes visszaállítása mellett. Miközben Schengen végét politikailag félelmetes lenne kimondani, a gyakorlatban nagyon nehéz időszak is jöhet, ha nagyobb tagállamok - például Németország - visszaállítaná az ellenőrzést határátlépéskor. Szakértők szerint ez inkább rövidtávon elképzelhető, hosszútávon ennél valószínűbbnek tartják, hogy Schengen marad, de szélső országok védelmi szerepe fontosabb lesz és a belső határokon is sokkal gyakoribb és több szúrópróbaszerű ellenőrzés várható.

Honnan érkezik és hol van a legtöbb terrorista Európában?
Egy új, a párizsi terrormerénylet után készült kutatásból kiderül: Jordániából és Tunéziából érkezik a legtöbb harcos. Az európai országok közül pedig Koszovóból és Bosznia-Hercegovinából kerül ki az Iszlám Állam legtöbb harcosa a lakosságszámhoz viszonyítva. Az EU tagjai közül Belgium ad otthont a legtöbb fanatikusnak. Egymillió állampolgáronként 40-re becsülik az iszlám harcosok számát az országban a belga rendőrfőnök szerint. A párizsi merényletek értelmi szerzője, Abdelhamid Abaaoud szintén belga volt. Ez felhívja a figyelmet arra is, hogy a 2-3. generációs betelepülőkből Európában sokaknak nem sikerült a beilleszkedés és nagy feszültségek között élik meg az európaiságukat.

Miért Belgiumban van a központ?
Németh József Lajos, a biztonsagpolitika.hu szakportál főszerkesztője szerint azért, mert ez Nyugat-Európa szíve és az országban kulturális és földrajzi szempontból is évszázados hagyományokkal rendelkezik a multikulturalitás. Régóta nagyon sokféle nemzet él együtt itt és több jelentős gazdasági, politikai és katonai szervezetnek itt van a központja. Márpedig az ilyen terror cselekmények előkészítése szempontjából is fontos, hogy a döntések és az érdemi információk centrumában vagy azokhoz minél közelebb legyenek az érintettek.

Magyarország célponttá válhat?
A terrorizmus tekintetében Magyarország nem kiemelten veszélyeztetett, most sem tartozik a legfontosabb célpontok közé. Mivel azonban hazánk annak a nyugati világnak, érték- és érdekszövetségi rendszernek a tagja, melyet az iszlám terrorizmus első számú célpontjaként kezel, a fanatikusok célpontjává is válhat. Magyar katonák voltak jelen Irakban, s jelenleg is szolgálnak Afganisztánban és Kurdisztánban és hazánk is részt vesz a muzulmán szélsőségesek, illetve a terrorizmus ellen harcoló nemzetközi koalícióban, tehát nem kizárt, hogy potenciális célponttá váljon.

A közös európai haderő megoldás lenne?
Igen. Ennek szükségszerűsége régóta ott lebeg az unió fölött és most politikai értelemben is elérkezett az ideje -  mondta Németh József Lajos. – A párizsi események után és annak ismeretében, hogy az európai közösség sokat veszített hitelességéből a menekültválság óta, komoly haszonnal járhatna a meglévő katonai képességeket egyesíteni, akár olyan céllal, hogy Európán kívül megmutassák ennek erejét. Ezt Amerika is régóta szorgalmazza és azon túl, hogy ezzel az európai eszköztár egyik fontos eleme végre élővé válna, geopolitikai szempontból is megerősíthetné, a fontos szereplők közé emelné Európát.