Nem okozott földindulást az Európai Bizottság levele, amelyben azt kérte néhány hete, hogy Magyarország függessze fel az összesen 420 milliárd forintnyi szennyvízberuházásra kiírt közbeszerzési eljárásokat – derül ki a Világgazdaságnak adott válaszokból. Pedig a 2020-ig tartó uniós ciklus eddigi legnagyobb infrastruktúra-beruházása került veszélybe.
A Világgazdaság birtokába került levélben a bizottság kifejezetten kéri a felfüggesztést, mert aggályosnak tartja, hogy az egyes projektek helyett 70 milliárd forintos tömbökben hirdették meg a munkákat, ezzel szűkítve a versenyt.
Továbbá azt sem látja indokoltnak, hogy a hat régióban várható négy-négy nyertes a szerződéskötés után rögvest megkapja a támogatási összeg 50 százalékát előlegként. Vagyis nemcsak négy évre bebetonoznának néhány nyertest, hanem azonnal ki is stafíroznák őket. A bizottsági szakértők holnap érkeznek konzultációra, de a szóban forgó közbeszerzéseket menedzselő Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft. válaszai alapján úgy tűnik, a magyar fél nem hajlik a brüsszeli kérésre. „A megkeresésben foglaltak nem indokolják az eljárás felfüggesztését” – így a programiroda, amely úgy értelmezi, hogy a bizottság „csupán tájékoztatást, információkat kért”.
Az 50 százalékos szállítói előleg valóban fontos eszköz a kifizetési célok elérésében – rögzítette a programiroda, de szerinte hasonlóan fontos a gyorsított pályázati felhívásokra vonatkozó feladatok elvégzése és a könnyített biztosítéki rendszer. Arra a kérdésre, hogyan kerülhető el a forrásvesztés, hogyan oldható fel az amiatti vita, hogy a magyar fél – egy kormányrendeletben is rögzített módon – 50 százalékos támogatási előleget akar fizetni, a bizottság viszont csak 10-30 százalékot lát indokoltnak, bizonytalanabb a válasz. Még folynak az egyeztetések a bizottság képviselőivel, május közepén vezetői szintű egyeztetések is lesznek, „ahol remélhetőleg rendeződik az ügy”.
A szerződéskötés után nyomban kifizetett milliárdok sorsáról, a szabad pénzek felhasználásáról is érdeklődött a Világgazdaság. A nagyberuházásoknál a hónapokig húzódó előkészítő szakaszban még nem merül fel nagy költségigény, tehát indokolt a kérdés, hogy a szabad pénzeszközöket mire kell használniuk a nyertes kivitelezőknek. Az előleget „az uniós projektek előrehaladása érdekében kell felhasználni” – így a válasz. A szabálytalanul felhasznált forrás „adók módjára behajtható, vagy végső soron a szállító gazdasági tevékenysége is ellehetetlenülhet az adószámának törlése miatt” – véli a szervezet. Bár ebből az nem derül ki, miként hajtanák be a tízmilliárdos nagyságrendű előleget mondjuk egy bedőlt cégtől.
Ha minden az eredeti forgatókönyv alapján zajlik, akkor a nyertesek – a közbeszerzési törvény szerint – csak a munka felének erejéig vehetnek igénybe alvállalkozókat. Így kérdés, miként teljesül a közbeszerzési törvény preambulumában szereplő, a kis- és középvállalkozások helyzetbe hozása. A programiroda azonban nem lát problémát. A cél az volt, hogy a közbeszerzési szerződéseket elsősorban azok a gazdasági szereplők teljesítsék, amelyek valódi – a közbeszerzés tárgya szerinti – gazdasági tevékenységet folytatnak, a közbeszerzési versenyben részt vettek és abban elnyerték a szerződés teljesítésének jogát. Az új közbeszerzési törvény kifejezetten támogatja a kis- és középvállalkozások versenybe való bevonását. A versenybe való könnyebb belépést több elv is biztosítja, például a normatív alkalmasság, melynek lényege, hogy fixen meghatározzák, az ajánlatkérő mit kérhet referenciaként. Továbbá az előírt alkalmassági követelményeknek a közös ajánlattevők vagy közös részvételre jelentkezők együttesen is megfelelhetnek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.