Halottak nevében is szavazhatnak? A határon túliak akár el is dönthetik a népszavazást

Újra előkerült az a morbidnak tűnő, de korántsem alaptalan kérdés is, hogy a közelmúltban elhunyt, de a névjegyzékben még szereplő külhoni magyarok nevében valaki más voksol - írta meg a Népszabadság.

Mivel a magyar államnak nincs hozzáférése más országok adatbázisaihoz, ha egy külhoni magyar, akinek megvan az állampolgársága, szavazati jogot is szeretne, kérnie kell felvételét a Nemzeti Választási Iroda névjegyzékébe. Aki oda bekerült, az tíz évig bent is marad, nem kell választásonként újra regisztrálnia. Ám a halálesetekről az NVI csak akkor értesül, ha a rokonok jelzik az irodának, így nem zárható ki, hogy az NVI által postán kiküldött szavazólapot a holtak helyett kitöltik a hozzátartozók.

A 800 ezer honosított külhoni magyarnak kevesebb mint 35 százaléka regisztrált a szeptember 17-i határidőig. Mintegy 275 ezren vannak, a nagy többségük, 195 ezer fő viszont nem most, hanem még a 2014-es választásra jelentkezett be - írta a lap.

Nehéz megjósolni, milyen szerepet játszanak majd a külhoni voksok. Ha a 2014-es választásokhoz hasonlóan most is érvényesen voksol a regisztráltak kétharmada, akkor még egy 48 százalékos anyaországi aktivitás mellett is eredményes lesz a népszavazás. Amennyiben viszont a hazai felmérések igaznak bizonyulnak, és idehaza 50 százalék körül alakul az érvényesen szavazók aránya, a határon túliaknak viszont csak a 40 százaléka – 100 ezer választó – adja fel levélszavazatát, akkor eredménytelen lesz a referendum.