Merkel tárgyalna a koalíciós jelöltekkel

Tárgyalást ajánlott valamennyi lehetséges koalíciós partnernek Angela Merkel kancellár, a jobbközép CDU elnöke hétfőn, egy nappal a szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás után. A bajor testvérpárt (CSU) vezetője, Horst Seehofer bejelentette, hogy előbb a pártszövetségen belül kell egyeztetni. Az eddigi koalíciós társ szociáldemokraták (SPD) továbbra is tartják magukat ahhoz, hogy a következő ciklust ellenzékben töltik el.

Angela Merkel pártja vezető testületeinek berlini tanácskozása után nemzetközi sajtótájékoztatón kiemelte: ugyan tudomásul veszik, hogy a szociáldemokraták ellenzékbe akarnak vonulni, de velük is keresik a tárgyalás lehetőségét és azt vallják, hogy fenn kell tartani a beszélő viszonyt. Hozzátette, hogy valamennyi párt felelősséget visel azért, hogy stabil kormánya legyen az országnak.

Aláhúzta: a CDU/CSU egyértelmű felhatalmazást kapott a választópolgároktól a kormányalakításra, 12 évi kormányzati munka is messze a legtöbb szavazatot kapta, 12 százalékponttal megelőzve a második helyezett SPD-t.

Kérdésre válaszolva elmondta, továbbra is készen áll arra, hogy a következő négyéves ciklusban végig betöltse a kormányfői tisztséget. Mint mondta, vállalása nem függ attól, hogy a CDU/CSU mekkora előnnyel nyeri meg a választást.

A koalíciós tárgyalások esetleges kudarcáról szóló kérdésre leszögezte: nem tartja tiszteletben a választók akaratát, aki előrehozott választásokról „spekulál”.

https://www.vg.hu/kozelet/soha-nem-volt-meg-ilyen-nepes-bundestag-624389/

Martin Schulz, az SPD elnöke berlini tájékoztatóján leszögezte:

a szociáldemokraták arra kaptak megbízást a választóktól, hogy ellenzékben dolgozzanak. Azért küzdenek majd, hogy véget vessenek Angela Merkel altatószer-politikájának, és megteremtsék a demokráciához szükséges konfrontációt.

Az esetleges előrehozott választásra vonatkozó kérdésre azt mondta, abból indul ki, hogy megalakul Angela Merkel vezetésével a CDU/CSU, az FDP és a Zöldek kormánya. Azonban a koalíciós tárgyalások majd csak az október 15-i alsó-szászországi tartományi választás után indulnak el. Hozzátette: „beszélni mindig lehet egymással”, de az SPD feladata most nem a kormányzás, hanem az ellenzéki politizálás. Leszögezte, hogy soha nem vállalna pozíciót egy Angela Merkel vezette kormányban.

Horst Seehofer müncheni sajtótájékoztatóján elmondta:

a CSU fenn akarja tartani a frakciószövetséget a CDU-val a Bundestagban, de a testvérpártoknak át kell tekinteniük a migrációs válságtól a lakáshelyzetig az összes fontos kérdést, és közös álláspontot kell kidolgozniuk, mielőtt elkezdik az egyeztetést a lehetséges koalíciós partnerekkel.

A Zöldek és az FDP részéről egyaránt megerősítették, hogy hajlandóak tárgyalni a kormányzati együttműködés lehetőségeiről.

A vasárnap megválasztott Bundestag egyik új pártja, az Alternatíva Németországnak (AfD) bemutatkozó sajtótájékoztatóján az egyik társelnök, Frauke Petry bejelentette, hogy nem csatlakozik a frakcióhoz. Szerinte az AfD-nek „konzervatív reálpolitikát” kell folytatnia, és azon kell dolgoznia, hogy kormányképessé váljon és hatalomra kerüljön a következő Bundestag-választáson.

A másik társelnök, Jörg Meuthen hangsúlyozta:

nem felel meg a valóságnak, hogy két tábor van a pártban, a Petry-féle mérsékelt, és a fundamentális ellenzéki politikát folytató, szélsőjobboldali irányzat. Hozzátette, hogy az AfD programja 90 százalékban teljes mértékben reálpolitikai elemeket tartalmaz.

A szövetségi választási bizottság hétfőn megjelent adatai szerint a második világháború utáni 19. Bundestagban 709 képviselő dolgozik majd, ami történelmi csúcs és 78 fős emelkedés az eddigi 631-hez képest.

https://www.vg.hu/kozelet/gyozott-angela-merkel-624309/

A CDU 200 képviselőt küldhet a Bundestagba, 55-el kevesebbet, mint az előző négyéves ciklusban. A CSU képviselőcsoportjának létszáma 56-ról 46-ra csökken. Az SPD frakciója 153 képviselőből áll, ami 40-nel kevesebb az eddiginél.

A harmadik erő az AfD, amely először jutott be a Bundestagba, és 94 mandátumot szerzett. Régi-új párt a Bundestagban a piacpárti, jobboldali liberális FDP, amely visszaszerezte 2013-ban elveszített szövetségi parlamenti képviseletét, és frakciója 80 fős lesz. Az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke) frakciója 5 fővel bővül az előző ciklushoz képest, 69 tagból áll majd.

Legkisebb frakciójuk a Zöldeknek lesz, de a baloldali irányultságú ökopárt is több képviselőt küldhet a Bundestagba, mint eddig, a frakció létszáma 63-ról 67-re emelkedik.

Az új Bundestagnak a választástól számítva 30 napon belül, legkésőbb október 24-én meg kell alakulnia.