A kipukkadt ingatlanlufi okozta az írek problémáit

„Írország visszalépett a gazdasági növekedés útjára, de ez fájdalmas út volt” – mondta Anthony Linehan, az ír Államkincstár államadósság-kezeléssel foglalkozó igazgatóságának helyettes vezetője a Világgazdaság „Sikersztorik a válság után” című konferenciáján. Írországot évről évre folyamatos gazdasági növekedés jellemezte 1994 óta. Egy egész generáció nőtt fel úgy, hogy nem látta a válság jeleit, emiatt egy ingatlanlufi jött létre Írországban. Az államadósság 47 milliárd euró volt 2007-ben. Ha ebből kivették azt, ami a tartalékalapban volt, csupán három havi adóbevétel volt az adósság – magyarázta a kiindulási helyzetet Linehan.

A problémát az okozta, amikor kipukkadt az ingatlanlufi. A nemzeti banknak 67 milliárd eurót kellett biztosítania a bankoknak. 2010-ben a hiány a GDP 13 százalékát tette ki, de ha bankok kimentését is belevennék, 30 százalék fölött lett volna. Az államadósság emiatt drámaiban megnőtt. Pánik tört ki az országban, megnőtt az államadósság finanszírozásának költsége, AAA-ról leminősítették az ország adósságbesorolását, volt hitelminősítő, amelyik bóvliba tette Írországot. Azt gondolták sokan, újabb mentőcsomagra lesz szüksége az országnak.

Az államkincstár azonban megtervezte, hogyan lehetne kilábalni a válságból. Korábban is volt már példa arra, hogy szembe kellett nézni a problémával. Fontos volt, hogy az EU-tól és az IMF-től segítséget kaptak, és egy hároméves programot fogadtak el. Ennek következtében a belső fogyasztás visszaesett, az export azonban nőtt, javultak a gazdasági mutatók, és nőtt a külföldi tőkebefektetések mennyisége.

Egy újabb generáció is megjelent, amelyik nem szenvedett a hitelektől, ők állították talpra a gazdaságot – magyarázta Linehan. A kormány csökkentette a deficitet, és a Trojka felé tett ígéreteit is túlteljesítette. Most körülbelül 3 százalékos a hiány. Fontos volt az is, hogy fenntartsák a kommunikációt a piaccal, ami nem volt könnyű. Mivel a korábbi piaci finanszírozás nehézzé vált, felvették a kapcsolatot fedezeti alapok vezetőivel, megváltoztatták a befektetői tábort. 2015-ben visszatértek a piacra új kötvénykibocsátással, a lejáró kötvényeket megszüntették. Emellett bevezették a 3 hónapos kincstárjegyeket, amivel megnyílt a kapu a piacra történő visszatérésre.

2014 januárjában sikerült kilépni a Trojka (EU, IMF és az Európai Központi Bank) programjából. Akkora már akkora tartalék volt, ami 15 hónapos működést tett lehetővé. Ezen a pénzen azonban nem akartak ülni, elérték, hogy az államadósság csökkenjen, 110 százalékról 80 százalék alá. A hozamok is csökkentek, felminősítések jöttek, és sikerült 100 éves kötvényt is kibocsátania az országnak, ami ikonikus momentum volt. Most már nem csak a fedezeti alapok, de a többi intézményi befektető is finanszírozza az országot. Az Európai Unió sokat segített azzal, hogy kétszer is meghosszabbította az ír adósságok lejáratát. Fontos eredmény, hogy fenntarthatóvá vált az adósság, a kamatköltségek csökkentek. Az idén 6 milliárd euró alá csökkenhetnek a kamatköltségek.

A finanszírozás döntő része sajnos külföldről jön, bár igyekeznek lakossági befektetőket is bevonni. 2014-ben az IMF-hitelt refinanszírozták olcsóbb hitellel, nem sokára pedig teljesen visszafizetheti az ország a Valutaalap kölcsönét. A Brexit miatt viszont aggódnak az írek, a brit kilépés a GDP 8 százalékába kerülhet az országnak, de recessziótól nem kell tartani így sem – mondja Linehan.