Theresa May péntek este közzétett levelében tájékoztatta az alsóházi képviselőket az EU-csúcsértekezletről, amelyen döntés született a Brexit halasztásáról.
A halasztás hossza attól függ, hogy a londoni alsóház a jövő héten elfogadja-e az EU-val tavaly novemberben elért Brexit-megállapodást.
May levelének megfogalmazása szerint azonban
„ha úgy tűnik, hogy nincs elégséges támogatás az egyezmény jövő heti újbóli beterjesztéséhez”, vagy ha a ház ismét elveti a megállapodást, akkor kérhető a Brexit további halasztása a megállapodás életbe lépésének elmaradása esetére meghatározott április 12-i határidőn túl, de ebben az esetben az Egyesült Királyságnak részt kellene vennie a májusi európai parlamenti választásokon.
A brüsszeli csúcson elért megállapodás alapján ha sikerülne a jövő héten elfogadtatni a kilépési egyezményt, akkor a brit EU-tagság a jelenleg még törvény által is rögzített jövő pénteki időpont helyett május 22-én szűnne meg rendezett körülmények közepette, az EU ugyanis addig adott időt a megállapodás ratifikálására és a kilépéshez még szükséges egyéb jogszabályok megalkotására.
Az Egyesült Királyságnak ebben az esetben nem kellene részt vennie a május végén esedékes EP-választásokon.
Ha az alsóház a jövő héten sem fogadja el a Brexit-megállapodást, akkor a brit kormánynak április 12-éig ismertetnie kell az EU-val a további menetrendről szóló elképzeléseit, és addig az Egyesült Királyság az EU tagja maradna.
Ebben az esetben Londonnak döntenie kellene arról is, hogy részt akar-e venni az EP-választásokon.
Ha erre a brit kormány hajlandó, akkor az EU-csúcson elért megállapodás alapján a Brexit hosszabb ideig tartó – egyelőre kijelölt határidő nélküli – halasztása is szóba kerülhet, ha viszont London továbbra is elveti a részvételt az EP-választásokon, akkor április 12-én elvileg megállapodás nélkül megszűnhet a brit EU-tagság.
A képviselőknek küldött péntek esti levelében Theresa May is utal erre, leszögezve: a lehetőségek között van, hogy a brit EU-tagság április 12-én a Brexit-megállapodás életbe lépése nélkül szűnik meg.
A konzervatív párti kormányfő felidézi ugyanakkor: az alsóház egy minapi szavazáson kifejezésre juttatta, hogy nem támogatja a megállapodás nélküli Brexitet.
May levele szerint lehetőség van a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválásáról – vagyis a Brexit-folyamat elindításáról – hozott döntés visszavonására is, de ez a brit EU-tagságról 2016-ban tartott népszavazás eredményének „elárulása” lenne. A referendumon a résztvevők szűk, 51,89 százaléka voksolt a kilépésre.
Péntek estig mindazonáltal több mint 3,7 millióan írták alá azt a minap megjelent hivatalos petíciót, amely a Brexit leállítását követeli, és azt, hogy az Egyesült Királyság maradjon az Európai Unió tagja.
Az aláírások száma 24 óra alatt több mint kétmillióval nőtt.
A brit kormány és a parlament hivatalos petíciós honlapján megjelent felhívás szerint a kormány rendre azt állítja, hogy a kilépés az Európai Unióból „a nép akarata”. Ezt az állítást azonban meg kell cáfolni, annak bizonyításával, hogy milyen erőteljes a támogatottsága Nagy-Britannia további EU-tagságának, és mivel nem biztos az újabb népszavazás kiírása a brit EU-tagságról, a bennmaradást pártolók szavazzanak a petíció aláírásával – áll a felhívásban.
A brit törvények alapján a parlamentben tárgyalási időt kell biztosítani minden olyan közérdekű petíciónak, amelyet legalább 100 ezer brit állampolgár hitelesen aláír.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.