Egyre súlyosbodik a régiós járványhelyzet

Egyre szigorodó korlátozásokkal igyekeznek fékezni a járvány terjedését a régiós országok, ennek ellenére a betegek száma egyelőre nem csökken, az egészségügy roskadozik, a gazdasági károk pedig egyre nagyobbak.

Megteltek a román kórházak

Romániában az újonnan diagnosztizált fertőzöttek száma tízezer körül mozog naponta, a kórházak megteltek, az intenzív osztályok telítettsége pedig 90 százalékos. A járvány terjedésének megállítása érdekében 23 és 5 óra között érvényes éjszakai kijárási tilalmat vezettek be a hét elején, este 9-kor bezárnak a boltok, a tanintézetekben kizárólag online zajlik az oktatás. A fertőzöttségi arány megugrása miatt egyre több településen – köztük olyan erdélyi megyeszékhelyeken, mint Nagybánya, Nagyszeben és Zilah – vezettek be karantént a hatóságok.

A hosszú ideje tartó korlátozások különösen a vendéglátóipart sújtották, amely kilátástalan helyzetbe került. Iparági munkáltatók azzal számolnak, hogy az ágazat veszteségei idén elérik a 3 milliárd eurót, év végéig pedig mintegy 100 ezer dolgozó maradhat állás nélkül.

Ludovic Orban kormányfő támogatást ígért a szállodák, panziók, vendéglők, kávéházak megsegítésére, az érintett vállalatok idei forgalmában regisztrált veszteség (a tavalyi és a 2020-as forgalom közötti különbség) 20 százalékát térítené meg az állam. Ehhez azonban Bukarest előbb az Európai Bizottság jóváhagyását kéri. Egyébként a román liberális kormány az utóbbi időben többször cáfolta, hogy adóemelésre készülne, Florin Citu pénzügyminiszter szerint erre nincs szükség, a pénzügyi konszolidációt hatékonyabb begyűjtéssel és digitalizációval kívánják megvalósítani. A tárcavezető kizártnak tartja azt is, hogy Románia megállapodást készülne kötni a Nemzetközi Valutaalappal, és közölte, az idei finanszírozási szükségletre 97 százalékban van fedezet. Különben az Európai Bizottság legfrissebb előrejelzése szerint a beruházásoknak és a korlátozó intézkedések által nem befolyásolt építőiparnak köszönhetően az előrevetített 6 százaléknál kisebb mértékben, 5,2 százalékkal esik vissza idén a gazdaság. Elszabadult viszont az államháztartás hiánya, amely várhatóan a GDP 10,3 százalékára ugrik a tavalyi 4,4 százalék után, sőt jövőre meghaladja a 11, 2022-ben pedig a 12 százalékot.

Elszállt a költségvetés hiánya Szerbiában

Súlyosan érintette a szerb gazdaságot a járvány, az elmúlt két évben szufficites költségvetés idén negatívba fordul, annak ellenére is, hogy az államfő, a kormányfő és a pénzügyminiszter is szinte mindennap kiemeli, hogy a GDP-csökkenés európai viszonylatban a legkisebb lesz.

A 2020-as költségvetés napokban zajló vitája során 483 milliárd dináros (1450 milliárd forint) államháztartási hiányt irányoztak elő, ami a GDP 9 százalékának felel meg. Ez Szerbiában a legnagyobb költségvetési deficit az adatok gyűjtése óta, mintegy 40 százalékkal nagyobb, mint 2012-ben és 2014-ben volt.

Sinisa Mali pénzügyminiszter sietett hangsúlyozni, hogy ez nem veszélyezteti az ország makrogazdasági stabilitását. Idén 9 milliárd dinárt (27 milliárd forint) különítenek el két Covid-kórház megépítésére, de egyéb egészségügyi beruházások is folyamatban vannak. Az egészségügyi dolgozók egyszeri, tízezer dináros (30 ezer forint) juttatásra számíthatnak. A tavaszi intézkedések keretében minden felnőtt állampolgár egyszeri 100 eurós segélyt kapott, a cégeket, vállalkozásokat pedig dolgozónként a minimálbér nagyságáig támogatták, ha nem bocsátották el alkalmazottaikat.

A Költségvetési Tanács (KT) azonban arra figyelmeztetett, hogy az egészségügyi válság a vártnál jobban kimerítette a szerbiai költségvetést, így nagy kihívás lesz újból ellenőrzés alá vonni az állami pénzügyeket. Az összehasonlító elemzések azt mutatják, hogy a nyugat-balkáni ország költségvetési deficitje 2020-ban a legnagyobbak között lesz Délkelet-Európában.

A térség országainak mutatószámai alapján átlagosan 7,5 százalékos hiány várható.

Valójában várható volt a deficit drasztikus megemelkedése, hiszen csökkentek a bevételek a járvány következtében, miközben tetemes volt a válságenyhítő intézkedéscsomag értéke.

Éveken át a kelleténél kevesebbet fektettek az egészségügybe, és ez oda vezetett, hogy a világjárvány megjelenésekor más, hasonló országokhoz viszonyítva jóval több pénzt kellett a szükséges felszerelésre és az egészségügyi infrastruktúra fejlesztésére fordítani

– olvasható még a KT értékelésében. A közalkalmazottak béreinek kifizetésére idén mintegy 10 százalékkal többet költöttek a tavalyinál, amit béremelésekre és egyszeri juttatásokra fordítottak. A KT prognózisa szerint a GDP idén reálértéken mintegy 1,5 százalékkal csökken – ez a becslés megegyezik az IMF és az Európai Bizottság előrejelzésével.

Horvátország nem zár be

Horvátországban október eleje óta drasztikusan növekszik a fertőzöttek száma, naponta átlagosan 3 ezer új fertőzöttet regisztrálnak, az aktív esetek száma 16 348, 1598 embert ápolnak kórházban, közülük 178-an lélegeztetőgépre szorulnak. Ennek ellenére a mindennapi életet komolyabban befolyásoló korlátozó intézkedések még nem születtek.

Nyitva vannak az éttermek, mozik, színházak, múzeumok, a szórakozóhelyek, és az oktatás is hagyományos formában zajlik. A járványhelyzet dacára Zágrábban megtartják az adventi vásárt is,

ami annyiban tér majd el az előző évektől, hogy városszerte több helyszínen rendezik meg. Rendezvények szabadtéren maximum 50, beltéren pedig 15 személy részvételével tarthatók. Mindössze a maszk viselésére, valamint a védőtávolság betartására kell figyelni, ám ezen intézkedések ellen is sokan zúgolódnak, sőt a tiltás ellenére ezrek tüntettek a fővárosban a korlátozások ellen.

A zágrábi kormány az elmúlt hetekben többször is hangsúlyozta, hogy nem zárják le az országot. A gazdasági helyzet a vártnál jobban alakul, a kormány az év végiéig 6,5 százalékos költségvetési hiánnyal számol, amit a tervek szerint költségvetés-módosítással kíván orvosolni. Az államháztartási hiány mértéke jóval nagyobb is lehetne, ám a zavartalan működéshez szükséges pénzt a jobbközép kormány hazai és külföldi banki hitelből biztosította. Ez oda vezetett, hogy

az államadósság elérte a GDP 86,6 százalékát.

Az Európai Bizottság előrejelzése szerint az ország gazdasága idén várhatóan 9,7 százalékkal zsugorodik, ám a jövő évtől fokozatosan minden visszatér a régi kerékvágásba, 2022-ben pedig már a járvány előtti helyzetet is túlteljesítheti. A pandémia ellenére a horvát kormány továbbra is az euró bevezetésére készül, erről szerdán sajtótájékoztatót is tartottak. Andrej Plenkovic miniszterelnök az újságíróknak elmondta, hogy országa 2023. január elsejétől szándékozik bevezetni az egységes fizetőeszközt, a következő hónapokban pedig a szakemberek ennek gyakorlati mikéntjét is kidolgozzák.

Az országos tesztelés után is szigor Szlovákiában

Szlovákiában antigéntesztekkel két országos tesztelést hajtottak végre november első hetében, illetve a múlt hét végén, amivel összesen 52 ezer fertőzöttet szűrtek ki, ennek ellenére érdemben nem csökkent a megbetegedések száma. Napi szinten továbbra is legalább kétezer új esetszámot regisztrálnak az 5,4 milliós országban. A következő országos tesztelésre no­vember legvégén kerül sor, de már csak azokon a településeken, ahol a fertőzöttek aránya meghaladta a lakosság 1 százalékát.

A Matovic-kabinet szerdán újabb 45 nappal meghosszabbította az országban érvényes veszélyhelyzetet, ami leginkább a vendéglátóipart sújtja.

Az éttermek, kávéházak már október utolsó hete óta csak házhoz szállítást vállalhatnak, a forgalom így 70 százalékkal esett vissza.

Egyelőre érvényben marad az éjjel 1 és hajnali 5 óra közötti időszakra vonatkozó kijárási korlátozás, azokat azonban nem érinti, akik negatív PCR-tesztet vagy érvényes antigéntesztet tudnak felmutatni.

Ukrajnában egyre nagyobb a baj

Átlépte a napi 11 ezret a Covid-fertőzöttek száma Ukrajnában, a járvány kirobbanása óta már félmillióan betegedtek meg, a tegnapi állapotok szerint 9145-en hunytak el a koronavírus szövődményeiben. Volodimir Zelenszkij elnököt jelenleg is kórházban ápolják, de Dmitro Razumkov házelnök tesztje is pozitív lett. A kormány a héten úgy döntött, országos karantént vezet be. Ennek értelmében egységesen mindenütt tilos olyan rendezvényeket tartani, amelyeken húsznál többen vesznek részt, a vendéglátóipari egységek csak hétköznapokon, reggel 7-től este 10-ig tarthatnak nyitva. A színházak és a mozik legfeljebb félházzal működhetnek, a tömegközlekedési eszközökön csak a férőhelyek számával megegyező utas tartózkodhat.

Bevezetik a nyugdíjassávot, így az időseket délelőtt 10 és 12 óra között fogadják a kereskedelmi egységek és a hivatalok. Hétvégén viszont teljes kijárási korlátozás lép életbe.

Az egészségügyi ellátórendszer egyre nehezebben bírja a hatalmas megterhelést, rohamosan fogynak a kórházi ágyak, kevés a lélegeztetőgép. Közben a kormány épülete előtt mindennapossá váltak a tüntetések. Az egészségügyben dolgozók lerágott csontokkal érkeztek, amivel azt akarták szimbolizálni, hogy az állam a járványhelyzet ellenére jelentősen megnyirbálná a forrásaikat. Az étterem-tulajdonosok pedig a hét végi karantén bevezetése ellen demonstráltak.