Lehetséges migrációs hullámtól tartanak az afgán helyzet kapcsán

Sebastian Kurz osztrák kancellár és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az afganisztáni helyzet kapcsán egy lehetséges migrációs hullámról tárgyalt közös munkavacsorájukon – közölte szerdán az osztrák kancellár hivatalának egyik szóvivője Bécsben.

Az APA osztrák hírügynökségnek nyilatkozva az illetékes elmondta, hogy mindenekelőtt a nemzetközi politikai kérdések kerültek előtérbe a kancellár hivatalában tartott találkozón.

A kancellár megerősítette, hogy a 2015-ös migrációs válság nem ismétlődhet meg

– ismertette a szóvivő, aki szerint a fehérorosz–litván határon kialakult menekültügyi helyzetet is megvitatták, amelyért európai politikusok Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnököt teszik felelőssé.

Az illetékes közölte, hogy a felek érintették a klímavédelem és a Szputnyik V koronavírus elleni vakcina engedélyeztetésének kérdéseit, de szót ejtettek a bilaterális gazdasági kapcsolatokról is a mintegy kétórás tanácskozáson.

Hasonló kérdések merültek fel Lavrov és osztrák hivatali partnere, Alexander Schallenberg korábbi megbeszélésén is, amelyen a két tárcavezető arra törekedett, hogy a két ország közös ügyeit hangsúlyozzák, mindazonáltal a kommentárok szerint a köztük lévő nézetkülönbségeket sem rejtették véka alá.

Lavrov csütörtökön az osztrák ipar képviselőivel fog találkozni, mielőtt tovább utazna Rómába.

Menedékkérők befogadásra szólították fel a tagállamokat

Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter szerdán afgán menedékkérők befogadására szólította fel az uniós tagállamokat a radikális iszlamista tálibok hatalomátvétele nyomán.

Európai megoldásra van szükség

— hangsúlyozta Asselborn újságíróknak nyilatkozva. Majd hozzátette, az afganisztáni menekültek befogadásának európai döntésnek kell lennie.

Sajnálatos lenne, ha az EU-tagállamok megtagadnák a menekültek befogadását, és az unió a 450 millió lakosával nem tudná megoldani különösen a nők és gyerekek elhelyezését

— mondta a luxemburgi tárcavezető.

Asselborn főként azt kifogásolta, hogy a befogadás tekintetében egyfajta „kivárunk és meglátjuk” tendencia érvényesül. „Ez egy kissé elkeserít engem” — tette hozzá.

Az Európai Unió arra számít, hogy jelentősen megnő az Afganisztánból érkező illegális bevándorlók száma.

Számos európai vezető elismerte annak szükségét, hogy befogadják azokat, akik az életüket féltve menekülnek, a szélsőségesek uralmától tartva. Az EU ugyanakkor egységesen nem tett erre vonatkozó ígéretet. Sőt, egyes vezető politikusok – köztük Sebastian Kurz osztrák kancellár – elutasították az afgánok tömeges befogadását, míg Nagy-Britannia hozzávetőleg 20 ezer, a dél-ázsiai országból érkezett befogadására tett ígéretet az elkövetkező években.

Asselborn arról is beszámolt, hogy 15 luxemburgi kötődésű embert menekítettek ki Afganisztánból a belga hadsereg közbenjárásával.

François Bausch luxemburgi védelmi miniszter pedig élesen bírálta Donald Trump volt amerikai elnököt azért, amiért hatalmas naivitással tárgyalt a tálibokkal az amerikai csapatkivonásról, aminek következtében előállt a mostani helyzet.

A tálib lázadók — akiket húsz évvel ezelőtt fosztott meg hatalmuktól az amerikaiak vezette nemzetközi katonai koalíció — augusztus 15-én, néhány óra leforgása alatt harc nélkül elfoglalták Kabult, majd bejelentették, hogy véget ért a húsz éve tartó afganisztáni háború. Asraf Gáni afgán elnök ezt megelőzően elmenekült az országból.