A németek Von der Leyen nélkül is uralnák Brüsszelt

A hét végi választásokon nemcsak az Európai Parlament felállása, hanem az Európai Bizottság jövője is múlik, s bár jelenlegi elnöke, Ursula von der Leyen foggal-körömmel kapaszkodik a székébe, fogytán vannak a szövetségesei. Németország azonban nem hagyja, hogy csak egy jelöltön múljon a hatalom megtartása, Olaf Scholz kancellár koalíciójában már elkezdődtek a tárgyalások a lehetséges utódokról.

A német kormánykoalíciót alkotó szociáldemokraták (SPD), a Zöldek és a Szabad Demokrata Párt (FDP) között dőlne el, hogy kikkel próbálnák megtartani a hatalmat Brüsszelben, abban az esetben, ha Von der Leyent nem választják meg második alkalommal az Európai Bizottság elnöki posztjára – ami könnyen megtörténhet, mivel a június 6–9-i uniós választások után a parlament valószínűleg sokkal ellenségesebb lesz a politikussal szemben.

A Bloomberg szerint Von der Leyen ráadásul a hazai támogatását is elveszítheti, ugyanis a közelmúltban a második ciklusának megszerzése érdekében tárgyalóasztalhoz ült Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel, hogy az eddigi centrista szövetségesek helyett egy összjobboldali koalíciót állítson maga mögé. Ezzel azonban magára haragította a brüsszeli és a német vezetést is.

– figyelmeztetett Scholz a balközép szociáldemokraták berlini rendezvényén, és kijelentette, hogy kormánya nem támogatja Von der Leyen újraválasztását, ha középről jobbra próbál mozdulni a hatalomért.

A német vezető tehát két szék közt a pad alá huppanhat: a közvélemény-kutatások alapján jelentős jobboldali előretörésre lehet számítani a parlamentben, az így bekerülő képviselők nélkül pedig nehezen tudná elérni a szükséges szavazatokat. Hozzájuk csatakozva azonban Brüsszelben és otthon is az első számú közellenséggé válna.

Bár Von der Leyen bukásával lemaradnának az elnökségről, de Európa legnagyobb gazdaságának így is kellő befolyása van ahhoz, hogy több nagy hatalmú bizottsági pozíciót is megszerezzen.

Ezekre meglepő módon az egyre népszerűtlenebb Zöldek állíthatnának jelölteket, ami a koalíciós megállapodásnak köszönhető: ez kimondja, hogy a második legnagyobb partner választhatja ki a kormány következő jelöltjét, ha a bizottság elnöke „nem Németországból származna”.

A Politico német kormánytisztviselőkre és EP-képviselőkre hivatkozva közölte, hogy már több jelölt neve is felmerült, akikkel a Zöldek és a németek uralmuk alá vennék Brüsszelt.

Ha elveszítik a trónt, elviszik a palotát

Két jelölt a német gazdasági minisztériumból jönne, amelyet Robert Habeck, a Zöldek vezetője és Németország alkancellárja vezet: Franziska Brantner és Sven Giegold államtitkárok, akiket bár Brüsszelben kevesen ismernek, a tapasztalatuk és a hazai befolyásuk is megvan a pozíciók megszerzéséhez:

• az EU- és kereskedelempolitikáért felelős Brantnert várhatóan az uniós költségvetési vagy az energiapolitikai biztos pozíciójára;
• míg a kis- és középvállalkozásokkal foglalkozó Giegoldot – akit sokan Habeck jobbkezének tekintenek – a külügyi poszt betöltésére tartják esélyesnek.

Rajtuk kívül Németország jelenlegi külügyminiszterének, Annalena Baerbocknak a neve is felmerült lehetséges jelöltként az uniós diplomácia vezetésére, amelyet jelenleg Josep Borrell visz, belsős információk szerint pedig Habeck pályázna is a csúcspozícióra. Az esetükben azonban kicsi az esély az indulásra, mivel mindkettőjüknek Berlinben vannak politikai ambícióik – Baerbock például a jövő évi szövetségi választásokon a kancellári posztot pályázná meg.

– közölte Terry Reintke, a német és az uniós Zöldek európai parlamenti vezetője.

Korábban Reintkét is esélyesnek tartották egy brüsszeli pozícióra, ám a 37 éves EP-képviselő közölte, hogy jelenleg megelégszik a frakcióvezetői székkel parlamentben.