A németek Von der Leyen nélkül is uralnák Brüsszelt
A hét végi választásokon nemcsak az Európai Parlament felállása, hanem az Európai Bizottság jövője is múlik, s bár jelenlegi elnöke, Ursula von der Leyen foggal-körömmel kapaszkodik a székébe, fogytán vannak a szövetségesei. Németország azonban nem hagyja, hogy csak egy jelöltön múljon a hatalom megtartása, Olaf Scholz kancellár koalíciójában már elkezdődtek a tárgyalások a lehetséges utódokról.
A német kormánykoalíciót alkotó szociáldemokraták (SPD), a Zöldek és a Szabad Demokrata Párt (FDP) között dőlne el, hogy kikkel próbálnák megtartani a hatalmat Brüsszelben, abban az esetben, ha Von der Leyent nem választják meg második alkalommal az Európai Bizottság elnöki posztjára – ami könnyen megtörténhet, mivel a június 6–9-i uniós választások után a parlament valószínűleg sokkal ellenségesebb lesz a politikussal szemben.
A Bloomberg szerint Von der Leyen ráadásul a hazai támogatását is elveszítheti, ugyanis a közelmúltban a második ciklusának megszerzése érdekében tárgyalóasztalhoz ült Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel, hogy az eddigi centrista szövetségesek helyett egy összjobboldali koalíciót állítson maga mögé. Ezzel azonban magára haragította a brüsszeli és a német vezetést is.
Egy bizottsági elnöknek mindig az európai demokratikus pártokra kell támaszkodnia, és elfogadhatatlan, hogy a radikális jobboldallal vagy populistákkal szervezkedjen
– figyelmeztetett Scholz a balközép szociáldemokraták berlini rendezvényén, és kijelentette, hogy kormánya nem támogatja Von der Leyen újraválasztását, ha középről jobbra próbál mozdulni a hatalomért.
A német vezető tehát két szék közt a pad alá huppanhat: a közvélemény-kutatások alapján jelentős jobboldali előretörésre lehet számítani a parlamentben, az így bekerülő képviselők nélkül pedig nehezen tudná elérni a szükséges szavazatokat. Hozzájuk csatakozva azonban Brüsszelben és otthon is az első számú közellenséggé válna.
Bár Von der Leyen bukásával lemaradnának az elnökségről, de Európa legnagyobb gazdaságának így is kellő befolyása van ahhoz, hogy több nagy hatalmú bizottsági pozíciót is megszerezzen.
Élet Ursula von der Leyen után: ki lehet a brüsszeli trónörökös?Von der Leyen jövője az Európai Bizottság élén koránt sincs kőbe vésve. Brüsszelben pedig javában folynak a találgatások arról, hogy ki lehet az EU végrehajtó testületének új vezetője, aki majd békésebb vizekre kormányozza a közösséget. |
Ezekre meglepő módon az egyre népszerűtlenebb Zöldek állíthatnának jelölteket, ami a koalíciós megállapodásnak köszönhető: ez kimondja, hogy a második legnagyobb partner választhatja ki a kormány következő jelöltjét, ha a bizottság elnöke „nem Németországból származna”.
A Politico német kormánytisztviselőkre és EP-képviselőkre hivatkozva közölte, hogy már több jelölt neve is felmerült, akikkel a Zöldek és a németek uralmuk alá vennék Brüsszelt.
Ha elveszítik a trónt, elviszik a palotát
Két jelölt a német gazdasági minisztériumból jönne, amelyet Robert Habeck, a Zöldek vezetője és Németország alkancellárja vezet: Franziska Brantner és Sven Giegold államtitkárok, akiket bár Brüsszelben kevesen ismernek, a tapasztalatuk és a hazai befolyásuk is megvan a pozíciók megszerzéséhez:
- az EU- és kereskedelempolitikáért felelős Brantnert várhatóan az uniós költségvetési vagy az energiapolitikai biztos pozíciójára;
- míg a kis- és középvállalkozásokkal foglalkozó Giegoldot – akit sokan Habeck jobbkezének tekintenek – a külügyi poszt betöltésére tartják esélyesnek.
Rajtuk kívül Németország jelenlegi külügyminiszterének, Annalena Baerbocknak a neve is felmerült lehetséges jelöltként az uniós diplomácia vezetésére, amelyet jelenleg Josep Borrell visz, belsős információk szerint pedig Habeck pályázna is a csúcspozícióra. Az esetükben azonban kicsi az esély az indulásra, mivel mindkettőjüknek Berlinben vannak politikai ambícióik – Baerbock például a jövő évi szövetségi választásokon a kancellári posztot pályázná meg.
Természetesen minden azon múlik, hogy melyik biztosi szék fog felszabadulni, de mindent meg fogunk tenni azért, hogy a lehető legtöbb posztot megszerezzük
– közölte Terry Reintke, a német és az uniós Zöldek európai parlamenti vezetője.
Korábban Reintkét is esélyesnek tartották egy brüsszeli pozícióra, ám a 37 éves EP-képviselő közölte, hogy jelenleg megelégszik a frakcióvezetői székkel parlamentben.
Ukrajna háttérbe, a bevándorlók előtérbe kerülhetnek, ha változik a széljárás BrüsszelbenUkrajna támogatása és a zöldpolitika helyett a gazdasági problémák és a migránsválság kerülnének célkeresztbe. Az EU történetének egyik legjobboldalibb parlamentjét választhatják meg a hét végén, ez pedig gyökeresen megváltoztatná az EU jövőjét. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.