Atomfegyver-kérdés: Ukrajna meghúzta az orosz medve bajuszát, Oroszország már dolgozik a válaszon
Oroszország átírja a nukleáris doktrínáját, azaz azt, hogy milyen esetben vethet be atomfegyvert. A külügyminiszter-helyettes ezt „a különleges katonai művelet eszkalációjával” magyarázta. Szergej Rjabkov arról is tájékoztatott, hogy a módosítás már előrehaladott állapotban van, ugyanakkor nem adott meg konkrét időpontot a változtatások átvezetésére, mivel az az orosz nemzetbiztonság legfontosabb dokumentuma – írja a CNBC a politikus TASZSZ állami hírügynökségnek adott vasárnapi interjújára hivatkozva.
Rjabkov mellett más magas rangú tisztviselők megszólalásai is arra engednek következtetni, hogy
Oroszország valóban előkészíti a terepet arra, hogy a nukleáris fegyvereit új keretek közt is bevethesse.
A folyamatot felgyorsította az ukrán hadsereg betörése Oroszországba, ahol a katonák a nyugati szövetségesek fegyvereit használják az orosz katonai infrastruktúra, valamint az orosz gazdaság alapját adó energiahordozókkal kapcsolatos létesítmények megtámadására.
Moszkva álláspontja szerint a Nyugat támogatja az ukránok kurszki betörését, ami eszkaláció.
Jelenleg milyen körülmények közt vethet be atomfegyvert Oroszország?
A nukleáris doktrína jelenleg úgy fogalmaz, hogy Oroszország „fenntartja a jogot a nukleáris fegyverek alkalmazására válaszul a nukleáris és más típusú tömegpusztító fegyverek ellene és/vagy szövetségesei elleni alkalmazására, továbbá az Orosz Föderáció ellen hagyományos fegyverekkel elkövetett agresszió esetén, ha azok az állam létét fenyegetik”.
Moszkva akkor is bevethet atomfegyvert, ha megbízható információja van ballisztikus rakéták indításáról Oroszország vagy a szövetségesei ellen, valamint, ha „az ellenség hatással van kritikusan fontos állami vagy katonai létesítményekre”.
Mi Vlagyimir Putyin orosz elnök álláspontja a nukleáris fegyverek bevetéséről?
Oroszország 2020-ban az elrettentés eszközének nevezte az atomfegyvereket, amelyek „szélsőséges és szükséges intézkedések”. Az orosz–ukrán háború fokozódása óta azonban Vlagyimir Putyin elnök már többször felvetette ezt a lehetőséget, ha veszélybe kerül az ország területi integritása vagy szuverenitása. Nyomatékosításként az orosz katonák májusban taktikai atomfegyverek bevetését gyakorolták az ukrán határ közelében, tavaly pedig ilyen fegyvereket telepítettek Fehéroroszország területére.
Vlagyimir Putyin júniusban már arról beszélt, hogy habár nem jött el az atomfegyverek bevetésének ideje, de a nukleáris doktrína egy élő eszköz, amely a világ fejleményei mentén módosítható. Az orosz elnök két héttel később pedig kijelentette, hogy a NATO agresszív lépései miatt módosítani kell az országa nukleáris doktrínáját.
Az ukrán hadsereg határátlépése sorsfordító
A kurszki területelfoglalás növelte a nukleáris összetűzés esélyét. Az orosz területek megszállásával
Ukrajna lerombolta az eszkalációs létra azon alsó fokait, amelyeket a nyugati országok, különösen az Egyesült Államok igyekeztek megőrizni
– vélekedett David Roche, a Quantum Strategy elnöke egy augusztusi elemzésében.
Az ukrán hadsereg meghökkentő lépése felidegesíthette a kamerák előtt szinte mindig nyugodt Putyint. Többen az orosz elnök testbeszédéből legalábbis erre következtek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.