Az amerikaiak az idén is úgy utaznak, mintha nem lenne holnap: a belföldi turizmus visszatért a koronavírus-járvány előtti szintre, a nyaralásra az emberek harmada még hitelt is hajlandó volt felvenni. A Disneylandhez hasonló vidámparkokat azonban elkerülik az infláció miatt aggódók.
A Disney legutóbbi negyedéves jelentésében a „lanyhuló fogyasztói környezetet” okolta a vidámparkjai iránti kereslet visszaeséséért. A Walt Disney Worldöt és Disneylandet is tulajdonló vállalat üzemi nyeresége 6 százalékkal csökkent, annak ellenére, hogy a bevételek 3 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest.
A Universal Studios anyavállalata, a Comcast még nagyobb, majdnem 11 százalékos bevételcsökkenésről számolt be a vidámparkjainál az alacsonyabb látogatottság miatt a második pénzügyi negyedévben.
Azt hiszem, azt látjuk, hogy a fogyasztóknak rengeteg választási lehetőségük van, és megfontoltan döntenek arról, hogy hova szeretnének menni
– nyilatkozta a CNBC-nek Ken Potrock, a Disneyland Resort elnöke. „Ez versenykörnyezetet jelent, vagyis okosan és átgondoltan kell eljárnunk, hogy biztosan figyeljünk arra, mik a fogyasztók igényei, és hogyan tudunk ezeknek megfelelni” – tette hozzá.
Bár a Disney-parkok még mindig a leginkább látogatottak a világon, tavaly globálisan 142 millió embert fogadtak, ehhez az embereknek egyre mélyebbre kell nyúlniuk a pénztárcájukba, a belépőjegyek ára és a többi költség ugyanis folyamatosan nő.
A Walt Disney Worldbe szóló egynapos jegy ára az elmúlt 10 évben évente átlagosan 5 százalékkal emelkedett. A Wolfe Research szerint 2014 és 2024 között 56 százalékkal drágult, ami jóval meghaladja a 32 százalékos országos inflációs rátát.
Ezzel szemben a Disney World és Disneyland
legolcsóbb jegyének ára 2019 óta változatlan: 109, illetve 104 dollár
(39, illetve 37 ezer forint). Átlagosan azonban egy egynapos jegy a Walt Disney Worldben 154 dollárba kerül a Wolfe Research szerint, egy Magic Kingdom-jegy pedig csúcsidőszakban akár 189 dollárba is kerülhet. (Egy dollár 356,6 forint.)
Peter Supino, a Wolfe Research ügyvezető igazgatója szerint ennek az lehet az oka, hogy a televíziós bevételek csalódást keltők voltak az elmúlt évtizedben, amire a Disney úgy reagált, hogy egy kicsit agresszívebben árazta be a parkjait, hogy felhúzza a pénzügyi eredményeit.
„Ezek a parkok továbbra is prémiumélményt nyújtanak, ami nyomást gyakorol az árérzékenyebb vásárlói rétegre, akik szeretnének oda látogatni, de nem engedhetik meg maguknak” – tette hozzá.
Egyre többen vannak pedig, akik nem engedhetik meg maguknak. Amikor 1955-ben megnyílt a Disneyland Kaliforniában, 2,5 dollárba került a belépő plusz a jegyek tíz játékra – ez inflációval kiigazítva ma 28,74 dollár lenne.
Amikor 1971-ben megnyílt a floridai Disney World, a belépő és hét jegy összesen 8 dollárba került – ez 2024-ben 61,66 dollár lenne – emlékeztetett a CNN. Ehhez képest több mint száz.
A cég azzal védekezik, hogy a nézők sokkal többet is kapnak a pénzükért,
a Disneyland Resort két parkban több mint 65, a Disney World a vízi parkokkal együtt hatban több mint 150 attrakciót kínál.
A MouseSavers szerint egy négytagú család számára a Walt Disney World parkok közötti négynapos utazás a főszezonban 2024-ben körülbelül 3098 dollárba került úgy, hogy nem vettek igénybe kiegészítő szolgáltatásokat. Ez körülbelül kétszer annyi, mint 10 évvel ezelőtt, és 3,6-szer annyi, mint 20 éve.
Drágábbak lettek az ételek és az ajándéktárgyak is. Egy Mickey jégkrém 15 éve 2,59 dollárba került – ma 6,29, holott az infláció csak 3,78 dolláros árat indokolna.
Aki spórolni akar, annak világító lufit érdemes vennie, mert az csak az inflációval drágult az elmúlt évtizedben: 2015-ben 16 dollár volt, ami ma 16,6 dollár lenne – és csak húszat kérnek érte.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.