Putyin már a háború utáni gazdasági hadviselésre készül

Vlagyimir Putyin felvillantotta a minap a szigorú gazdasági ellenintézkedések lehetőségét, válaszul a Nyugat egyre keményebb szankciós politikájára. Akár erre adott válasznak is lehetne tekinteni Timothy Ash neves, a londoni Chatham House-hoz (Royal Institute of International Affairs – A Nemzetközi Ügyek Királyi Intézete) közel álló Kelet-Európa-szakértő, a washingtoni CEPA (Center for European Policy – nagyjából az Európai Politikát Elemző Központ) oldalakon megjelent cikkét, amelynek üzenete: „Bolond lenne a Nyugat, ha nem ragadná meg az alkalmat Ukrajna támogatásának fokozására, hiszen kis ráfordítással mennyire meg tudná gyengíteni Oroszországot!”

Maradhat a nyugati pénz, ukrán emberáldozat kombója

Lényegében a „nyugati pénz, haditechnika, technológia és az ukrán emberáldozat” kombinációja megerősítését ajánlja, mint a nyugati világ számára előnyös és még inkább kihasználandó lehetőséget. Kijevben egyelőre nem reagáltak a cikkre, de maga az ötlet és a megokolása sem számíthat ukrán körökben nagy népszerűségre.

Visszatérve az orosz pozícióra, Szergej Rjabkov, a szankciókkal foglalkozó oroszországi külügyminiszter-helyettes kommentálta a legfelső szintről, a Kremlből érkezett figyelmeztetést. Rámutatott, hogy már az álláspont puszta nyilvánosságra hozatala is jelzés, amit jó, ha a Nyugat tekintetbe vesz, hiszen az már az intézkedések esetleges bevezetésének első fokozata. 

Az oroszok – Putyin iránymutatása alapján – már az Ukrajna–Oroszország fegyveres harc lezárása utáni időszakra készülnek, amit várhatóan a Kelet, azaz Oroszország, esetleg Kína és a Nyugat gazdasági szembenállásának fokozódása jellemezhet majd. 

Putyin nem rejtette véka alá üzenetét

A Kreml ura erre utalva hangsúlyozta, hogy egyes államok stratégiai készleteket halmoznak fel – nem mondta milyen anyagokból, energiahordozókból.

A stratégiai jelentőségű orosz alapanyagok bizonyos országokba való kivitelének korlátozására utalva viszont három árucikket említett:

– Az urániumot, mely alatt vélhetően az atomerőműben használt fűtőanyagot, az UO2-t, az uránium-dioxidot értette. Idén májusban Joe Biden amerikai elnök ugyan rendeletet írt alá, amely szerint megtiltják a dúsított uránium Oroszországból való behozatalát, amire évi körülbelül egymilliárd dollárt költöttek. Tavaly Oroszország szállította az amerikai atomerőművek által használt uránium fűtőanyag 27 százalékát. Mint a Reuters megjegyzi, az elnöki tiltás azért hagyott kiskapukat, úgyhogy legalább 2027-ig fenntartható Oroszországból a „normális” (Reuters-szóhasználat magyarázat nélkül) urániumimport.

– A nikkelt, amelyből Oroszország a Fülöp-szigetekkel és Új-Kaledóniával együtt a legjelentősebb termelő, részesedése a globális termelés mintegy 7 százalékát teszi ki. Putyin bejelentését követően a fém ára a Londoni Fémtőzsdén (LME) 2,6 százalékkal, tonnánként 16 145 dollárra ugrott. A legnagyobb kitermelő-feldolgozó, az orosz Nornickel Vlagyimir Potanyin oroszországi multimilliárdos tulajdonában áll.

– A titániumot, amelyből a világpiacra kerülő, úgynevezett titániumszivacs 15 százalékát Oroszország állítja elő. Az elsősorban a fegyver- és repülőgépgyártásban használt alapanyag legnagyobb vásárlói: Németország, Kína, az Egyesült Államok, Franciaország és Nagy-Britannia.

Emellett az elnök utalt rá, hogy Oroszország birtokolja 

• a világ földgázkészletének csaknem 22,
• az aranyérckészletek 23,
• valamint a nyersgyémánt-készletek 55 százalékát.

Putyin emellett Mihail Misusztyin kormányfőnek házi feladatot is adott:

„Jó néhány árucikk esetében ránk szállítási korlátozások vonatkoznak. Lehet, hogy nekünk is hasonló módon kellene reagálni, de mindezt úgy kell végrehajtani, hogy Oroszországnak ne legyen belőle kára” – így az államelnök.

Kettőn áll a vásár

Kettőn áll a vásár, hiszen az exportcikkek megvétele nem kötelező folyamat. Ugyanakkor a stratégiailag fontos orosz alapanyagok, energiahordozók megvásárlására szigorú, de szelektív nyugati tilalmak vannak életben – amelyeket persze rendre kijátszanak. 

Idén tavasszal, az EU 12. szankciós csomagjában Brüsszel például szigorú korlátozásokat vezetett be az Oroszországból érkező nyersgyémánt-importra és az Alrosa nevű orosz gyémántkitermelő cégre is. Az utóbbitól a moszkvai kincstár (Gohran) „támogatásképpen” felvásárolja a nyers gyémántot. A gyémántbiznisszel kapcsolatban ugyanakkor az Interfax-Rosszija gazdasági hírportál megjegyzi, Moszkva harmadik országokba szállít feldolgozatlan gyémántot, amelyek aztán – a szankciókat kijátszva– továbbadják az európai, japán és amerikai csiszolóknak.

A Reuters eközben exkluzív információként közölte, az orosz gazdasági minisztérium nagyjából 7,5-8 százalékkal, mintegy 240 milliárd dollárra emelte az orosz földgáz- és kőolajexportból befolyó bevételek idei becsült értékét. A moszkvai dokumentum szerint a szigorodó szankciók dacára 2023-hoz képest mintegy másfél millió tonnával, 239,9 millió tonnára emelkedik idén az orosz kőolajexport volumene.