Az Egyesült Államokban a felvásárlások és a csődök után a felszállási jogok piaca úgy alakult át, hogy egy-egy nagyobb légitársaság szinte egyeduralomra tett szert a nagyobb repülőtereken. Az elmúlt tíz évben négy nagy társaság, az American, a United, a Delta és a Southwest vette át az amerikai piac 80 százalékát.
A 100 reptérből 93-at egy vagy két légitársaság dominál, 40-et pedig csak egy.
A gyakorlatban a nagyobb reptereken sincs az utasoknak lehetőségük több cég ajánlatából választani egy úti célra. Sok olyan viszonylat is van, ahol nemcsak bizonyos időszakokban, hanem mindig egyetlen társaság üzemeltet járatokat.
Az Egyesült Államokban drágább a belföldi utazás, mint az Európán belüli, országok közötti közlekedés. Ennek egyenes következménye, hogy a jövedelmezőségi mutatók az európai dupláján állnak.
Az amerikaiak egyre többet repülnek, a belföldi közlekedésből származó bevételek folyamatosan nőnek, 2018-ra már 142 milliárd dollárnyi volt a bevétel. A konszolidáció után a kapacitáskihasználtság javult, a légitársaságok árazási feltételei javultak. Az elemzők optimisták a kilátásokat illetően, az S&P 500-ban szereplő szektorok közül az egyik legnagyobb, akár 20 százalékos profitnövekedésre számítanak a légitársaságoktól. Ehhez képest az index átlagos profitnövekedési várakozása 3 százalék alatt marad. Ebből az utasok nem feltétlenül profitáltak, legfeljebb ha részvényesei a légitársaságoknak.
Európában a kisebb légitársaságokat a változékony üzemanyagárak, az erősödő verseny és a csökkentő utasszám-növekedés sújtja, amit az egész szektorra jellemző magas eladósodottság tetéz.
A teljes cikk a Világgazdaság pénteki számában olvasható
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.