A nyári hőségrekordok közepette Európa már előre fázik a téltől

 Olaf Scholz német kancellár jelezte, elképzelhető, hogy Németország atomstratégiája újragondolására kényszerül, és mégsem állítja le a még üzemben lévő három atomerőművét. 

A gazdasági miniszter egy a korábbinál is sötétebb forgatókönyvet vázolt fel. Nézzük meg, mi van benne

– válaszolt a kancellár arra a kérdésre, amely azt firtatta, hogy az év végéig valóban leállítják-e a német atomerőműveket. 

A német energiahelyzet a legsúlyosabb Európában, és ha ez recesszióvá terebélyesedik, az az egész eurózónát, sőt az EU-t is magával ránthatja. A tél beállta előtt az európai vezetők kétségbeesetten keresik az orosz gáz alternatíváját, holott maguk is tudják, hogy ezt egy bizonyos szint – nagyjából a teljes uniós gázfelhasználás 20 százaléka – alá rövid távon nem lehet leszorítani. 

Robert Habeck gazdasági miniszter egy korábbi stressztesztből még azt hozta ki, hogy a német gazdaság elvan az atomerőművek nélkül is az idei télen. Most azonban változott a helyzet

Újra megvizsgáljuk a helyzetet és a tények alapján döntünk

– mondta a berlini kabinet szóvivője, és ez a kijelentés elmozdulást jelent a korábbi határozott, az atomerőművek leállítását szorgalmazó állásponthoz képest.

A háttérben óriási kavarás folyik a politikai pártok között. A hárompárti koalíció kénytelen lesz dűlőre jutni a gazdasági és politikai stabilitás érdekében. A baloldali zöldek – köztük a gazdasági miniszter – korábban kizárták, hogy Németországban atomerőmű üzemeljen. Most már hajlanak az engedményekre: 

minden lehetőséget vissza kell tennünk az asztalra

– nyilatkozta Ricarda Lang, a Zöldek társelnöke az ARD-nek, miután megkérdezték, hogy kell-e a németeknek gázkorlátozásokra készülniük télen. Jens Spahn, az ellenzéki kereszténydemokraták, a CDU–CSU-pártszövetség parlamenti frakcióvezető-helyettese szerint elképzelhető, hogy egyfajta nemzeti kompromisszumot kényszerülnek kötni a pártok. 

Spahn szerint valami ilyesmi lehetne az, hogy a zöldek belemennek az atomerőművek üzemelésének meghosszabbításába, cserébe a piacpárti, liberális FDP felhagy annak ellenzésével, hogy az autópályákon sebességkorlátozást vezessenek be. 

Ha a zöldek hajlandók egy ilyen kompromisszumra, „mi is hajlandók leszünk a sebességkorlátozásról tárgyalni” – mondta Spahn.

A nyári hőségrekordok közepette Európa már előre fázik a téltől. 

Brüsszel felszólította a tagállamokat, hogy önkéntes alapon vállalják gázfogyasztásuk korlátozását, ezzel szemben azonban egyre nagyobb az ellenállás. Spanyolország és Görögország például levelet írt az Európai Bizottságnak az energiaügyi miniszterek válságtanácskozása előtt. Magyarország, Olaszország és Lengyelország szintén kétségeit fejezte ki az uniós javaslattal szemben.

Az orosz szállítások nyári leállása oda vezet, hogy 

novemberre az uniós tározók 65–71 százalékig lesznek csak feltöltve, ami jóval elmarad a célként kitűzött 80 százaléktól

– áll a bizottság becslésében. Brüsszeli számítások szerint legrosszabb esetben ez a blokk gazdaságát 1,5 százalékponttal veti vissza, ha nem vezetnek be energiatakarékossági intézkedéseket. 

Az uniós terv a következő nyolc hónapban a gázfelhasználás 15 százalékos csökkenését irányozza elő, ez érinti a háztartásokat és a vállalati szektort egyaránt. A korlátozások alapesetben önkéntesek lennének, de Brüsszel vindikálja magának a jogot, hogy kötelező jelleggel is elrendeljen ilyeneket. A bizottság arra számít, hogy az energiaügyi miniszterek július 26-án áldásukat adják a tervekre, ám 

aligha elképzelhető, hogy a tagállamok mindegyike ilyen erős jogosítványokkal ruházná fel a brüsszeli vezetést. Görögország, Spanyolország és Portugália már előre jelezte egyet nem értését. Még a hollandok és a franciák is kétségeiket fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy célszerű-e Brüsszelnek ekkora hatalmat adni.